Rendelésállománya alapján bővülhet az építőipar a következő időszakban, amiben fontos szerepe lehet a lakásépítési keresletnek, melyet az Otthon Start program is támogat. Az ágazat számára lendítőerő lehet továbbá, ha a piaci várakozásoknak megfelelően sikerül hozzáférni a Magyarországnak járó EU-s forrásokhoz – közölték elemzők az MTI-vel a KSH legfrissebb adatait értékelve.
A KSH szerdán hozta nyilvánosságra, hogy márciusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 3,9, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője jelezte, éves alapon is bővült az építőipari termelés márciusban. A trend azonban kedvezőtlen, az ágazat januári beszakadása miatt az első negyedévben a termelési volumen 5,4 százalékkal maradt el a tavalyi negyedik negyedévitől. Örvendetes fejleményként értékelhető viszont, hogy a márciusi bővüléshez mindkét építményfőcsoport hozzájárult. A szakember rámutatott: a rendelésállomány alapján az építőipar bővülhet az előttünk álló időszakban. Ebben komoly szerepe lehet az ágazat teljesítményének 15-20 százalékát adó lakásépítési keresletnek, amelyet az állami támogatások, a Lakhatási Tőkeprogram és az Otthon Start program is támogatnak.
A rendelésállomány alapján a döntően az állami kereslethez kötődő egyéb építmények növekedése is tovább folytatódhat, miközben a vállalati kereslet bővülését a gazdasági kilátások bizonytalansága befolyásolja. Az erősebb forintárfolyam az importárak mérséklésével támogathatja az építőipar helyzetét, visszafoghatja a költségeket, ami az árakban is tükröződhet. Ez a folyamat ugyanakkor a hazai beszállítók helyzetét ingathatja meg, emiatt az ágazat fellendülésének tovagyűrűző hatásai csak szűkebb körben jelentkezhetnek – magyarázta Molnár Dániel.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza közölte, márciusban az építőipar teljesítménye havi és éves alapon is bővült. Az első negyedévet éves összevetésben 4,2 százalékos mérséklődés jellemezte, amiben szerepe volt a januári hideg időjárásnak, ami akadályozta az építőipari munkákat, a következő két hónapban pedig nem pótolta a lemaradást az ágazat. Mindez vegyes képet mutat az építőipar teljesítményéről; az ágazat nincs válságban, de nem is tud kiemelkedő növekedést elérni, amiben továbbra is szerepet játszik az uniós források hiánya, az alacsony beruházási hajlandóság, illetve az állam és az önkormányzatok forráshiánya.
Ugyanakkor a márciusi bővülés azt mutatja, hogy az ágazat túllendült a mélyponton, s éves alapon mindkét építményfőcsoport termelése növekedett. Regős Gábor arról is szót ejtett, hogy az első negyedévben az építőipar termelői árai ismét az inflációt meghaladó mértékben, éves alapon 4,7, míg negyedéves alapon 1,8 százalékkal nőttek, és az ágazatban továbbra is hiába várják az árszint normalizálódását.
A szakértő felhívta a figyelmet: a rendelésállomány március végén 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így a következő hónapokban mérsékeltebb bővülésre lehet számítani. Ha azonban a piaci várakozásoknak megfelelően sikerül hozzáférni a Magyarországnak járó uniós forrásokhoz, az az ágazat számára is lökést jelenthet, ami már a második féléves adatokon is jelentősebb nyomot hagyhat.
Forrás: KSH, MTI
Borítókép: freepik
