Hiába tekergetjük a fűtést, még mindig pulóverben üldögélünk a kanapén, miközben a fűtésszámlánk is egyre magasabb? Ideje nyomozni, miért szökik a meleg, és mit tehetünk a felesleges kiadások ellen! A tettes lehet egy huzatos ablak, egy rosszul záródó ajtó, a hideg külső fal vagy az, hogy nincs megfelelően szigetelve a födém. A Praktiker szakértője szerint érdemes először összegyűjteni a nyomokat, és csak utána dönteni a megoldásról, mert sokszor nem az ablakcsere hozza a legjobb eredményt. Ha jól választunk, az még a rezsiszámlánknak is jót tesz, hiszen kevesebbet kell fizetnünk a fűtésért.
Az egyre hidegebb időjárás jó alkalom arra, hogy felmérjük, mennyire tartja a meleget a lakás: a hőveszteség nyomai sokszor egészen hétköznapi helyeken rejtőznek, és a javításhoz nem kell feltétlenül nagy felújítás. Mutatjuk, mit érdemes ellenőriznünk, és milyen praktikus megoldásokat találhatunk akár a barkácsáruházban is, ha melegebb, komfortosabb otthonra vágyunk. Sokan először az ablakra gyanakszanak, mert ott érzik a huzatot. Nagy Szilvia, a Praktiker építőanyag és építőelem kategóriák szakértője szerint azonban a falak, a padlásfödém és a tető is jelentős hőveszteséget okozhatnak, ezért, ha nagyobb munkába kezdünk, sok esetben ezek korszerűsítése a fontosabb.
Hideg légáram az ablaknál
Kezdjük a nyomozást az ablakkal. Ha légmozgást érzünk, ellenőrizzük, jól záródik-e, és épek-e a tömítések. Amennyiben nem egyértelműen érezzük kezünkkel a huzatot, segítségünkre lehet egy egyszerű próba: csukjunk az ablakba egy papírlapot, és ha könnyen kihúzható, ott valószínűleg a meleg is távozik. Ha csak kisebb réseken szökik a levegő, egy megfelelő ablaktömítő szalag is segíthet, fa- és műanyag nyílászárónál egyaránt. Az üvegfelület hőszigetelését ugyanakkor az ablakfólia javíthatja. Ha viszont az ablak elavult, rosszul záródik, vagy már nem szigetel megfelelően, lehet, hogy eljött a csere ideje. Új nyílászárónál figyeljünk az U-értékre: minél alacsonyabb, annál jobb a hőszigetelő képesség.
Gyakori tévhit, hogy a faablak magától szellőzik. A Praktiker szakértője szerint a jól záródó, korszerű nyílászáróknál anyagtól függetlenül gondoskodni kell a rendszeres légcseréről.
A huzatos bejárat
Az ajtó környékén is találhatunk árulkodó jeleket. Vizsgáljuk meg a tömítéseket, a záródást és a tok menti réseket! Nem biztos, hogy rögtön új ajtóra van szükségünk, hiszen a sérült tömítés cseréje vagy a megfelelő, résmentes záródás beállítása is mérsékelheti a huzatot. Ha mégis cserélünk, a jó hőszigetelés és a légzárás legalább olyan fontos, mint a megjelenés. Ha pedig a bejárati ajtó a ludas, vásárláskor fontos szempont a biztonság is. A választáshoz érdemes szakértő eladó segítségét kérni, a beépítést pedig szakemberre bízni, hogy a méret, a tok és a nyitásirány is megfelelő legyen.
A hideg fal és a gyanús sarok
Hidegek a falak, penész jelent meg a sarokban? Nézzük, mi állhat a háttérben! Nedves, penészes falnál először a nedvesség okát kell megszüntetni, mert ha a problémát egyszerűen leszigeteljük, később komolyabb károk keletkezhetnek. Ha a falakon keresztül szökik a meleg, a külső szigetelés segíthet. A homlokzatokon gyakran alkalmazott expandált polisztirol (EPS) könnyű, jól hőszigetel, és sok esetben költséghatékony megoldás, különösen olyan felületeken, ahol nincs jelentős nedvességterhelés. A kőzetgyapot pedig ott lehet jó választás, ahol a tűzvédelem és a hangszigetelés is szempont.
A nedvességnek kitett lábazatnál az extrudált polisztirol (XPS) alkalmazása előnyösebb, mert kevés vizet vesz fel, jól ellenáll a fagyás és olvadás váltakozásának, és a nagyobb mechanikai terhelést is jól bírja, így a talajközeli részeken tartósabb megoldást jelenthet. A lábazat megfelelő szigetelésével ráadásul mérsékelhetjük a hőhidak kialakulását, valamint az ezekből eredő páralecsapódás és penészesedés kockázatát.
A padlásfödémet és a tetőt se hagyjuk ki a nyomozásból, hiszen ezeken a felületeken is sok meleg távozhat. Ha kívülről nem tudunk szigetelni, például egy társasházi lakásban, a belső megoldás is szóba jöhet, de itt különösen legyünk óvatosak: a rossz kivitelezés páralecsapódáshoz és penészhez vezethet. Ezért is fontos, hogy szakembertől kérjünk segítséget.
Lezárhatjuk az ügyet?
A gyanús jeleket már megtaláltuk, de vajon melyik megoldás segít igazán? Egy hőkamerás vizsgálat vagy szakember által végzett állapotfelmérés pontosabb képet adhat arról, hol szökik el a meleg, és mit érdemes tennünk ellene. A Praktiker szakértője szerint ugyanaz a megoldás nem működik minden épületen, ezért nem érdemes találomra választani. A nyomozás tanulsága egyszerű: előbb találjuk meg a probléma forrását, és csak utána válasszuk ki a megoldást! Így a pénzünket is okosabban költhetjük el, és végre nem kell vastag pulóverben ülnünk a fűtött lakásban.
Forrás és képek: Praktiker
