A korábban elveszettnek hitt, de a Tisza-kormány tárgyalásainak eredményeként megmentett több mint 16 milliárd eurónyi uniós forrás új lendületet adhat Rákosrendező fejlesztésének – írja a Népszava.
A csomag 10 milliárd eurónyi része a helyreállítási alapból érkezik, amelyből 1 milliárd eurót megfizethető lakhatási programokra szánnak. A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, de július végéig a fő kereteket, augusztus végéig pedig a források fogadására szolgáló hazai projektalapot is létre kell hozni. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint jelenleg két budapesti beruházás, a Diákváros és Rákosrendező lehet esélyes a támogatásra. A Diákváros előkészítése már évekkel ezelőtt kezdetét vette: az állam felvásárolta a szükséges területeket, létrehozta a projektet kezelő alapítványt, továbbá egy nemzetközi tervpályázatot is lebonyolított. Az eredetileg a kínai Fudan Egyetemhez kapcsolódó alapítvány később Tudás-tér néven működött tovább. A Tisza-kormány most ezt az alapítványt is visszavenné állami kézbe a többi KEKVA-val együtt, mégpedig az uniós források felszabadítását célzó törvénycsomag részeként.
Rákosrendező helyzete valamelyest bonyolultabb. A mintegy 80 hektáros területet a fővárosi tulajdonú Budapesti Közművek vásárolta meg, miután a főváros elővásárlási jogával élve megelőzte az eredetileg kijelölt arab befektetőt. Az 59 milliárd forintos vételárból eddig csak az első, 12,7 milliárdos részletet fizették ki. A további részletek teljesítését több szerződéses feltételhez kötötték, amelyek közül több – például a birtokba adás – még nem valósult meg.
Noha az adásvételi szerződést tavaly ősszel aláírták, a terület jelentős része továbbra is a MÁV használatában van. Közben lezárult a mesterterv-pályázat, és kiválasztották a nyertes tervet is, ám a tervezési szerződés még nem született meg. Az előző kormány ugyanakkor vállalta, hogy mintegy 800 millió euró értékű infrastruktúra-fejlesztést hajt végre a területen, beleértve közlekedési beruházásokat és a kisföldalatti meghosszabbítását is. Ezek megvalósítása már a jelenlegi kabinet feladata.
A kormány és a főváros egy közös projektcég létrehozásában látja a megoldást, amely az uniós támogatások fogadására, valamint a fejlesztés lebonyolítására is alkalmas lenne. Az informális egyeztetések már megkezdődtek. Egyetértés mutatkozik abban is, hogy a területen elsősorban megfizethető lakások épüljenek, jelentős zöldfelületekkel, erős közösségi közlekedési kapcsolatokkal, a korszerű várostervezési elveket szem előtt tartva.
A legnagyobb vita a tulajdoni arányok kérdésében várható. Karácsony Gergely főpolgármester kifejtette: ha a fővárosnak nem kellene további vételárrészleteket fizetnie, akár 60–40 százalékos megosztás is elképzelhető lenne Budapest javára. Kormányzati források ugyanakkor úgy látják, hogy ilyen feltételek mellett inkább 75–25 százalékos állami többség lenne indokolt, ami az irányítási jogokat is az államhoz rendelné.
A projekt finanszírozásában az uniós támogatások mellett kulcsszerepet kapna a magántőke is. A jelenlegi elképzelések szerint az állami támogatás átlagosan a beruházási költségek 20 százalékát fedezné, a fennmaradó részt piaci befektetők biztosítanák. A cél az, hogy a fejlesztők számára is vonzó legyen a főváros által elvárt, legalább 20 százalékos megfizethető lakásarány.
A tárgyalások egyelőre felettébb korai fázisban járnak, s most még nem látszik, pontosan mennyi uniós forrást kaphat Rákosrendező. A támogatásokat a helyreállítási alap lezárása előtt, a Magyar Fejlesztési Bank közvetítésével hívja le a kormány, az elosztás pedig pályázatok és támogatási szerződések alapján történik majd – ebből fakad, hogy a projekt végleges finanszírozási keretei egyelőre bizonytalanok.
Forrás: Népszava
Borítókép: magnific
