Új lehetőséget teremthet a társasházi fűtéskorszerűsítésben a Wekerle Plusz részeként tervezett energetikai felújítási program, amely a bejelentett feltételek szerint a hőszivattyúk telepítését is támogatná. A várhatóan 2027-től elérhető konstrukció különösen azoknak a lakástulajdonosoknak lehet érdekes, akik elöregedett gázkazánjuk cseréje előtt állnak. Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértője szerint érdemes a kazán cseréjét nem pusztán meghibásodás esetén felmerülő kényszerű kiadásként kezelni, hanem lehetőségként is tekinteni rá a teljes fűtési rendszer korszerűsítésére.
A régebbi társasházakban ugyanis a gázkazáncsere korántsem mindig olyan egyszerű, mint egy új készülék beszerzése. Sok lakásban még ma is az eredetileg beépített, több évtizedes turbós kazán biztosítja a fűtést és a használati melegvizet. Ezek helyére azonban ma jellemzően már kondenzációs készülékek kerülnek, amelyek eltérő égéstermék-elvezetési feltételeket igényelnek. Ha több lakás kazánja közös kéményrendszerhez csatlakozik, annak átalakítása a szomszédokkal való egyeztetést és összehangolt kivitelezést is szükségessé tehet. Így egyetlen meghibásodott berendezés cseréje is több lakást érintő, költséges és időigényes beruházássá válhat. A tervezett támogatási program ezért azoknak is új lehetőséget kínálhat, akik a hagyományos kazáncsere helyett a teljes fűtési rendszer korszerűsítésében gondolkodnak.
A műszaki nehézségek mellett a hosszabb távú szabályozási környezetet is érdemes figyelembe venni. Az Európai Unió 2025-től – meghatározott kivételekkel – megszüntette az önálló, fosszilis tüzelésű kazánok telepítésének állami ösztönzőit, 2040-re pedig ezek fokozatos kivezetését tűzte ki célul. Bár ez nem jelenti a meglévő gázkazánok azonnali betiltását, jól mutatja, hogy az európai energiapolitika egyre inkább az alternatív, alacsonyabb kibocsátású fűtési technológiák felé mozdul el.
Akár a felújítás 95 százalékát is finanszírozhatja az új program
A Wekerle Plusz keretében tervezett energetikai felújítási program a bejelentett elképzelések szerint 2030-ig összesen 120 ezer otthon korszerűsítését segítheti. A program évente mintegy 30 ezer ingatlant érintene, fele-fele arányban családi házakat és társasházi lakásokat.
A tervezett konstrukcióban a vissza nem térítendő támogatás és a kedvezményes hitel együttesen a beruházási költségek akár 95 százalékát is fedezheti. Családi házaknál legfeljebb 15,5 millió forintos felújításra, maximum 500 ezer forintos önerővel, társasházi lakások esetében pedig 5,2 millió forintos beruházásra, legfeljebb 200 ezer forintos önerővel számolnak. A támogatható fejlesztések között a hőszigetelés, a nyílászárócsere és a napelemes rendszerek mellett a hőszivattyúk is szerepelnek.
A tervek szerint a támogatás feltétele legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérése lenne. A program részletes szabályai, a finanszírozás pontos feltételei és az igénylés menete azonban még nem véglegesek, így egyelőre az sem ismert, hogy a különböző társasházi beruházások milyen feltételekkel lesznek támogathatók.
A meglévő radiátoros lakásokban is szóba jöhet a hőszivattyú
A tervezett támogatás a hőszivattyús technológia iránt is növelheti az érdeklődést, különösen a meglévő fűtési rendszerek korszerűsítése előtt álló lakástulajdonosok körében. A levegő-víz hőszivattyúkat korábban elsősorban új építésű, jól szigetelt, padlófűtéssel rendelkező ingatlanokhoz társították. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően azonban már olyan berendezések is elérhetők, amelyek magasabb fűtővíz-hőmérsékletet képesek biztosítani, így bizonyos feltételek mellett meglévő radiátoros rendszerekhez is illeszthetők.
Az LG THERMA V termékcsalád egyes készülékei például a gyártó adatai szerint akár mínusz 15 Celsius-fokos külső hőmérséklet mellett is képesek 75 Celsius-fokos előremenő vizet előállítani. Ez lehetővé teheti, hogy megfelelő műszaki feltételek mellett a lakástulajdonosok a meglévő radiátorok megtartásával térjenek át hőszivattyús fűtésre.
„A radiátoros fűtés önmagában nem akadálya a hőszivattyú telepítésének. A döntő kérdés az, hogy a meglévő hőleadók milyen vízhőmérséklet mellett képesek biztosítani a lakás megfelelő fűtését. Minél alacsonyabb előremenő hőmérséklettel működtethető a rendszer, annál kedvezőbb lehet a hőszivattyú hatékonysága és üzemeltetési költsége. Ezért a készülék kiválasztását minden esetben az ingatlan hőigényének és a meglévő fűtési rendszernek a felmérésével érdemes kezdeni” – hangsúlyozta Jenei Dávid, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának értékesítési mérnöke.
A levegő-víz hőszivattyúk további előnye, hogy működésükhöz nincs szükség földgázra vagy égéstermék-elvezetésre, így elkerülhetővé válhat a gázkazán cseréjéhez kapcsolódó kéménykorszerűsítés. Megfelelő rendszerkialakítással a fűtés mellett a használati melegvíz előállítását is biztosíthatják, hűtésre alkalmas hőleadókkal – például fan-coil egységekkel – pedig a nyári klimatizálásban is szerepet kaphatnak.
A támogatás mellett a műszaki feltételek is számítanak
A kedvezőbb finanszírozási lehetőség ugyanakkor önmagában még nem jelenti azt, hogy minden társasházi lakásban megvalósítható a hőszivattyús átállás. A beruházás tervezésekor a meglévő fűtési rendszer alkalmassága mellett a telepítés műszaki és jogi feltételeit is vizsgálni kell. Az egyik legfontosabb kérdés a kültéri egység elhelyezése: meg kell nézni, hogy az erkélyen, a homlokzaton vagy a tetőn rendelkezésre áll-e megfelelő hely, illetve szükséges-e társasházi hozzájárulás vagy egyéb engedély.
Emellett számolni kell a berendezés zaj- és rezgésterhelésével, a kondenzvíz elvezetésével, valamint a villamos hálózat rendelkezésre álló kapacitásával. A használati melegvíz előállításához szükséges tároló helyigénye szintén meghatározó lehet, különösen a kisebb alapterületű lakásokban.
A helyigény mérséklésére már integrált megoldások is elérhetők: az LG THERMA V termékcsalád egyes beltéri egységei például 200 literes használati melegvíz-tárolót és több gépészeti komponenst egyetlen berendezésben egyesítenek. Ez egyszerűsítheti a rendszer kialakítását, ugyanakkor a telepíthetőséget minden esetben az adott ingatlan adottságai határozzák meg.
Mennyit számíthat a támogatás a beruházás költségeinél?
A tervezett Wekerle Plusz program egyik legfontosabb hatása az lehet, hogy mérsékli a hőszivattyús korszerűsítés kezdeti pénzügyi terheit. A támogatás azonban önmagában nem dönti el, hogy megéri-e az átállás: a beruházás teljes költsége mellett a várható energiafogyasztást és az üzemeltetési kiadásokat is érdemes figyelembe venni.
A hőszivattyú működésének egyik előnye, hogy a környezeti levegő hőenergiáját is hasznosítja, így egy egységnyi felhasznált villamos energiával több egységnyi hőenergiát képes biztosítani. A tényleges fogyasztás és megtakarítás azonban jelentősen függ az épület hőszigetelésétől, a szükséges fűtővíz-hőmérséklettől, a berendezés hatékonyságától és az alkalmazott villamosenergia-tarifától.
Magyarországon a megfelelő műszaki feltételeket teljesítő hőszivattyús rendszerekhez a fűtési idényben kedvezményes H tarifa is igénybe vehető, amely csökkentheti az üzemeltetési költségeket. A megtérülés megítéléséhez ugyanakkor a teljes beruházást, a várható éves energiafelhasználást és a későbbi karbantartási költségeket is figyelembe kell venni.
A Wekerle Plusz program megvalósulása új lendületet adhat a társasházi fűtéskorszerűsítéseknek, és a hőszivattyús technológiák elterjedését is ösztönözheti. A támogatás ugyanakkor nem helyettesíti a körültekintő műszaki és pénzügyi tervezést: a megfelelő megoldás kiválasztásához az ingatlan adottságait, a szükséges átalakításokat és a hosszú távú üzemeltetési költségeket egyaránt mérlegelni kell.
Forrás és borítókép: LG Electronics Magyarország
