Tavaly látványos ütemben nőtt, s a végleges adatokkal együtt várhatóan a 140 ezret is meghaladja majd az adásvételek száma a honi lakáspiacon. A forgalom elsősorban az Otthon Start programnak köszönhetően élénkült meg: tavaly év végén már átlagosan 21 százalékkal került többe egy ingatlan, mint egy esztendővel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A magyar lakóingatlanpiac a 2023-ban elért mélypontot követően már 2024-ben is élénkülést mutatott, 2025-ben pedig még intenzívebbé vált a bővülés tempója: az esztendő végéig rögzített adásvételek száma megközelítette a 136 ezret, a végleges tranzakciószám pedig várhatóan meghaladja majd a 140 ezret. A fellendülés fő hajtóereje a szeptemberben elindított Otthon Start program volt, amelynek hatására az őszi időszakban a forgalom nagyjából a másfélszeresére nőtt. A lakáseladások száma kiváltképp a megyeszékhelyeken emelkedett meg a harmadik negyedév során, ahol 39 százalékos növekedést regisztráltak, de a kisebb városokban is 17 százalékos bővülés volt tapasztalható, míg a községekben szintén számottevően, 9,1 százalékkal nőtt a forgalom.
Budapesten a tranzakciók száma az előző év azonos időszakának – már eleve magas – szintjéhez mérten nem mutatott komoly változást. A negyedik negyedév becsült adatai szintén azt jelzik, hogy a fővároson kívüli területeken erősebb, 10–12 százalékos növekedés volt megfigyelhető, miközben a budapesti lakáspiac bővülése 10 százalék alatt maradt.
A megugró kereslet jelentősen felhajtotta az árakat, főként a használt lakások piacán, ráadásul az állami támogatások is elsősorban ebbe a szegmensbe áramlottak. Ezzel szemben az új építésű ingatlanok piaca lényegében stagnált, áraik pedig csak visszafogott mértékben emelkedtek, a használt lakások átlagos ára viszont az év végére 23 százalékkal haladta meg a bázisidőszak szintjét. Ez az infláció hatását kiszűrve is extrém magas, 19 százalékos reáláremelkedést jelent, ami történelmi rekordnak számít.
Az idei esztendő legnagyobb áremelkedését egyértelműen a panellakások és a kistelepüléseken található ingatlanok produkálták. Mindkét kategóriában országosan 37 százalékos drágulást mértek.
A fővárosi panellakások ára 35 százalékkal emelkedett, így fajlagos értékük felzárkózott az átlaghoz. Az áremelkedés üteme olyan gyors volt, hogy már a külső pesti kerületekben is átlépte a négyzetméterenkénti egymillió forintos lélektani határt.
A vidéki nagyvárosokban is hasonló folyamatok zajlottak: a megyeszékhelyeken a panellakások négyzetméterára szintén elérte az 1,2 millió forintos szintet.
A legdrágább vidéki város továbbra is Debrecen maradt, míg a legnagyobb, 30 százalékot meghaladó áremelkedést Pécsen és Kaposváron regisztrálták. Jól kirajzolódó tendencia továbbá, hogy a vidéki városok agglomerációi jóval gyorsabb ütemben értékelődtek fel, mint a budapesti vonzáskörzet települései: ezekben a térségekben 29 százalékos drágulást mértek. A Balaton térségében eközben az átlagos négyzetméterár nagyjából 880 ezer forinton stabilizálódott.
Beszédes, hogy míg az Európai Unióban átlagosan mindössze 5,5 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak egy év alatt, addig a hazai, 21 százalékos növekedés a legmagasabb értéknek számít a kontinensen. Ezzel az eredménnyel Magyarország még a portugál és a horvát piacot is megelőzte. Hosszabb időtávon vizsgálva egyébként még szembetűnőbb a különbség: a 2015-ös bázisévhez képest a magyarországi lakásárak közel négyszeresükre emelkedtek, amivel hazánk toronymagasan vezeti az uniós árindex-rangsort.
Forrás: KSH
Borítókép: mrsiraphol
