A bérlők számára kiemelten fontos, hogy a bérbevett ingatlanról minden esetben rendelkezzenek érvényes bérleti szerződéssel, sőt a havi lakbér kifizetését is célszerű dokumentálni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai közleménye szerint erre a legjobb megoldás az átutalás, amelynél a közlemény rovatban ajánlott feltüntetni a befizetés dátumát és a „bérleti díj” megjelölést.
A tájékoztatás szerint az elkövetkező hetekben számos felsőoktatási intézménybe felvételt nyert hallgató vág bele a lakáskeresésbe, ezért nemcsak a leendő bérlőknek, hanem az ingatlanukat kiadóknak is hasznos áttekinteniük a legfontosabb tudnivalókat. A magánszemélyként lakást bérbe adóknak általában nincs szükségük adószám kiváltására, kivéve, ha olyan gazdálkodási formát választanak, amely ezt megköveteli. A NAV arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben az ingatlant nem turisztikai célra adják bérbe, a tevékenység főszabály szerint áfamentes.
A bérbeadásból származó bevétel utáni jövedelem kétféle módon számítható ki. Az egyik megoldás a tételes költségelszámolás, amely során a bevételből levonhatók az igazolt kiadások – például a közüzemi költségek vagy a felújítási munkák ráfordításai –, illetve az értékcsökkenés összege.
A rezsiköltségek – így például a víz-, gáz- vagy csatornadíj – nem számítanak bevételnek, amennyiben a bérbeadó azokat a tényleges fogyasztás arányában hárítja át a bérlőre. Ez a lehetőség átalánydíjas elszámolás esetén nem alkalmazható. Lehetőség van arra is, hogy a bérbeadó az ingatlan bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérelt lakás bérleti díját, ha azt több mint 90 napig bérli.
A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó; a jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni, az adó mértéke 15 százalék – fogalmaznak a közleményben.
Forrás: NAV
Borítókép: magnific
