Noha a 6000 milliárd eurós uniós támogatás felszabadításáról szóló közelmúltbéli megállapodás némi reményt adhat a magyar építőiparnak, az ágazat egyelőre nem a bővülés, hanem a fennmaradás időszakát éli, s a közeljövője sem mondható épp rózsásnak – derül ki az Opten elemzéséből.
Május 29-én jelentős fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság: Magyar Péter miniszterelnök e napon kötött megállapodást az Európai Bizottsággal 16,4 milliárd euró, vagyis hozzávetőleg 6000 milliárd forint értékű uniós támogatás felszabadításáról. Ez a forrás hathatós segítséget nyújthat az építőipar számára, mivel az összeg jelentős hányadát közlekedési fejlesztésekre, vasúti beruházásokra, valamint bérlakások és kollégiumok építésére fordíthatják. E fejlesztések nemcsak a nagyobb piaci szereplőknek, hanem a kisebb alvállalkozásoknak is kiszámítható munkát és bevételi lehetőséget teremthetnek. A kedvező hatások ugyanakkor még nem érezhetők azonnal. Noha a kormány június közepén benyújtotta a módosított helyreállítási tervet, a támogatási összegek várhatóan leghamarabb az év végén állhatnak rendelkezésre.
Ennek következtében a piac számára valódi megrendeléseket jelentő beruházások várhatóan csak 2027-ben indulhatnak el, így a kivitelező cégeknek addig a jelenlegi, erősen visszaesett keresleti környezetben kell működniük. A statisztikák szintén tükrözik e kedvezőtlen helyzetet: az év első négy hónapjában az ágazat teljesítménye 2,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi azonos időszak eredményétől.
Jóllehet az út- és vasútépítési projekteknek köszönhetően áprilisban némi javulás volt tapasztalható, a magasépítési munkák volumene 6,2 százalékkal csökkent, míg az ezekhez kapcsolódó új szerződések száma 9,3 százalékkal esett vissza. Ez aggasztó előjel a következő időszakra nézve, mivel a jelenleg elmaradó megrendelések hónapokkal később a kivitelezési szakaszban is hiányozni fognak.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint a választási év jelentős hatást gyakorolt az ágazatra. Kiemelte, hogy 2026 első öt hónapjában az állami és közösségi beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések volumene az előző év azonos időszakához képest 50 százalékkal mérséklődött, miközben a nagy állami projektek felülvizsgálata több ezer alvállalkozót és beszállítót hagyott bizonytalan helyzetben. A vállalkozások számára most elsősorban az üzemanyag- és energiaárak mérséklődése jelenthet némi költségcsökkentő hatást, azonban ez önmagában még nem elegendő a megnyugtató fordulathoz.
A megrendelések hiánya a működő vállalkozások számában is megjelenik. Május végére 57 ezer alá esett a társas építőipari vállalkozások száma, és az év első öt hónapjában a megszűnő cégek száma jelentősen meghaladta az újonnan létrejövőkét. Különösen figyelemre méltó, hogy az elmúlt évek során megszűnt vállalkozások közel 85 százaléka felszámolási vagy kényszertörlési eljárás következtében fejezte be működését, sok esetben rendezetlen számlákat és félkész beruházásokat hagyva maga mögött. 2026 májusáig már több mint 3600 új megszűnési eljárás indult.
Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szolgáltató szakértője szintén úgy véli, hogy a tavaszi adatok alapján az építőipar egyelőre nem a bővülés, hanem a fennmaradás időszakát éli. Véleménye szerint a kivitelezők számára nem a politikai nyilatkozatok, hanem a tényleges szerződések jelentenek valódi kapaszkodót, miközben a tartós fellendülés jelei egyelőre sem a vállalkozási trendekben, sem a megrendelésállomány alakulásában nem láthatók.
Az Opten Cégfluktuációs Indexének (CFI – amely az adott időszakban alapított és törölt cégek számát viszonyítja az időszak elején működő vállalkozások számához) májusi értéke országosan 16,62 százalék volt az építőiparban. Területi bontásban Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád vármegye mutatta a legmagasabb fluktuációt, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értékeket Zala, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegye érte el.
Forrás: Opten
Borítókép: magnific.com
