vasárnap, augusztus 31, 2025
Home Blog Page 3

Tiszta iroda javítja a közérzetet és növeli a munkahatékonyságot

0

A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem a dolgozói jóllétet és a versenyképességet befolyásoló tényező. Szakértőnk szerint a rendszeres fertőtlenítés, a portalanított környezet és a rendezettség kézzelfogható hatással van a munkavállalók egészségére és pszichés biztonságérzetére. Egy tiszta irodai tér motiválólag hat, erősíti a munkáltató iránti bizalmat, és hozzájárul a cég külső jó megítéléséhez is.

“A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem versenyképességi szempont, dolgozói jóllétet befolyásoló tényező, sőt, sok esetben stratégiai befektetés” – véli Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezető igazgatója. Mint mondja, a pandémia után a takarítás szerepe gyökeresen átalakult: ami korábban egy csendes háttérfolyamat volt, mára a bizalom, a biztonság és a professzionalizmus szimbóluma lett.

De miért is érdemes többet költeni rá, miért fordítanak ma már a cégvezetők is komolyabb figyelmet a takarítás minőségére? A válasz valójában egyszerű és sokszorosan megtérül: a professzionális, rendszeres takarítás kézzelfogható hatással van a munkavégzés hatékonyságára, a dolgozók egészségi állapotára és lelki közérzetére, valamint arra az élményre is, amit az ügyfelek az irodákba belépve a céggel kapcsolatban átélnek.

A higiénia mint bizalom- és motivációépítő erő

„Egy tiszta iroda nemcsak szebb, hanem sokkal egészségesebb is. A portalanított környezet, a megfelelően tisztított szellőzőrendszerek és a gyakran fertőtlenített felületek miatt kevesebb a megbetegedés, így kevesebb a betegszabadság is. Ez pedig közvetlenül hat a produktivitásra” – magyarázta Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezetője.

A higiénia azonban nemcsak fizikai biztonságot ad. Egy rendezett, jól karbantartott munkakörnyezet pszichológiai biztonságot is nyújt. Segít a stressz csökkentésében, a kiszámíthatóság érzésének fenntartásában, és megerősíti azt a benyomást is, hogy a munkáltató törődik a kollégákkal.

„A munkavállalók sokkal motiváltabbak egy olyan környezetben, ahol látszik, hogy fontos a tisztaság. Ez nemcsak az egészségről szól, hanem arról is, hogy a munkáltató felelősséget vállal az emberekért. Ezt mindenki megérzi” – tette hozzá a szakértő.

A takarítás hatása azonban az irodai falakon túl is érzékelhető. Amikor egy ügyfél vagy partner belép egy vállalat székhelyére, telephelyére, az első benyomás gyakran nem a logón vagy a recepciós üdvözlésén, hanem a környezet rendezettségén múlik. Egy frissen tisztított tárgyaló, ragyogóan tiszta mosdó vagy gondozott közös tér már az első pillanatban megerősítheti a bizalmat és az elköteleződést.

„A márkaimázs nemcsak kampányokból épül. Egy szép, tiszta iroda sokkal többet mond arról, hogy mit képvisel a cég, mint egy szlogen” – fogalmazott Hidvégi Norbert.

Egyre többen szervezik ki a takarítást

A vállalatok egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy a takarítást külső szolgáltatóra bízzák. Ennek nemcsak kényelmi, hanem költség- és hatékonysági előnyei is vannak. Egy professzionális partner pontosan tudja, mire van szükség egy irodaházban, egy logisztikai központban vagy egy oktatási intézményben. Ráadásul a szolgáltatás skálázható: ha bővül a cég, vagy szezonálisan megnő az igény, a partner rugalmasan alkalmazkodik.

Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezető igazgatója hozzátette: a külső szolgáltatókkal való szerződéskötés esetén a minőség nem esetleges. Egy megbízható takarítócég kiválasztja, képzi és folyamatosan ellenőrzi munkatársait. A munkavállalók erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkeznek, átesnek alapképzésen és munkavédelmi oktatáson, a napi teljesítményt pedig digitálisan dokumentálják. A szolgáltatás minőségét gyakran SLA (szolgáltatási szintmegállapodás) garantálja, és a folyamatos audit is alapvetően hozzátartozik a csomaghoz.

Az irodai tisztaság közös ügy, sokan mégsem így kezelik

0

“A munkahelyi tisztaság nem csupán higiéniai, hanem közösségi és kulturális kérdés is” – hívja fel a figyelmet Hidvégi Norbert, ügyvezető igazgató, takarítási szakértő. A legtöbb feszültséget az okozza, hogy nincs egyértelműen meghatározva, ki miért felel az irodában. Míg a takarítók szerződés szerint dolgoznak, a munkavállalók gyakran elvárják, hogy minden rendetlenséget a takarító személyzet tüntessen el.

A legtöbb irodában nem szerepel a munkaköri leírásban, hogy a dolgozónak el kell mosogatnia a kávéscsészéjét vagy letörölnie az asztalt maga után. Mégis, ha ezek elmaradnak, az hamar súrlódásokhoz vezethet. A munkahelyi tisztaság kérdése ugyanis jóval többről szól, mint portalanításról vagy illatos mosdókról: kulturális hozzáállásról, felelősségről és kölcsönös tiszteletről. Sokan észre sem veszik, hogy az iroda minden reggel tisztán, frissen, illatosan várja őket – hacsak valami épp nem stimmel. Ha a szemetes túlcsordul, a konyhapulton ragad a kávé, vagy a mosdóban hiányzik a kéztörlő, azonnal felmerül a kérdés: kinek kellett volna ezt észrevennie és eltakarítani?

„A legtöbb panasz nem abból adódik, hogy valaki ne végezné a dolgát, hanem abból, hogy nem volt előre tisztázva, ki mit csinál” – mondja Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezető igazgatója, aki évek óta dolgozik takarító cégek és irodai partnerek között közvetítőként. Szerinte a legtöbb gond abból származik, hogy bár létezik egyfajta feladatmegosztás, például a takarítók elvégzik a napi, heti és havi feladatokat, a dolgozók pedig vigyáznak a saját környezetükre, mégis ez a gyakorlatban gyakran elmosódik.

A közös terek tisztasága örök vita tárgya

A takarító cégek általában a padló felmosását, a szemetesek ürítését, a mosdók fertőtlenítését és a teakonyha takarítását vállalják, sőt egyre gyakoribb az is, hogy a kávéfőző gépeket és a mosogatógépet is ők tisztítják. A dolgozók feladata elviekben a személyes munkaterületük rendben tartása, a közös terek kulturált használata, és például az, hogy ne hagyják ott az ebédjük maradványait a mikróban.

„Sokan azt gondolják, hogy ha van takarító, akkor bármilyen rendetlenséget hátrahagyhatnak. Pedig mi nem pincérek vagyunk, hanem higiéniai szakemberek” – fogalmaz Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezető igazgatója, aki szerint nem ritka, hogy mosatlan edények, használt szalvéták vagy kilöttyent kávé várja őket reggel a konyhában.

A konfliktusok különösen a közös helyiségeknél éleződnek ki. A konyhában például gyakori, hogy a munkavállalók elvárják: a takarító pucolja ki a mikrót, törölje le a morzsát a pultról, és mossa el a poharakat. Holott ezek a feladatok nem feltétlenül tartoznak bele a takarító cég szolgáltatásába. A mosdók állapota is kényes kérdés – ha nincs napi takarítás, vagy nem történik megfelelő fertőtlenítés, a dolgozók azonnal érzékelik a hiányosságot, és joggal várják el a tiszta környezetet. Csakhogy sokszor nem veszik figyelembe, hogy a takarítási szerződés csak napi egyszeri bejárásra szól.

Az irodai gépek, például a számítógépek vagy a nyomtatók tisztítása szintén érzékeny terület. A dolgozók azt szeretnék, ha a billentyűzet és a képernyő környéke is pormentes lenne, a takarítók viszont gyakran nem nyúlnak hozzá ezekhez az eszközökhöz, mert tartanak a meghibásodástól, ráadásul nem is mindig tartozik a hivatalos feladataik közé.

A tisztaság vezetői felelősség is

“Van azonban jó példa is bőven. Egyre több munkahely ismeri fel, hogy a takarítók nem statiszták az irodai életben, hanem ugyanolyan fontos tagjai a közösségnek, mint bárki más” – mondta Hidvégi Norbert. Vannak cégek, amelyek évente díjazzák a leglelkiismeretesebb takarítót, mások a céges rendezvényekre is meghívják őket. Egy belvárosi ügyvédi iroda például rendszeresen bemutatja a takarító csapatot a belső hírlevélben, névvel, fotóval, rövid bemutatkozással. Az alkalmazottak pedig láthatóan másképp is viszonyulnak hozzájuk.

A vezetők felelőssége sem elhanyagolható. A tisztaság, bármilyen furcsán is hangzik, de stratégiai kérdés is lehet. Egy tiszta, rendezett munkahely sokkal többet üzen a külvilágnak, mint hinnénk. Az ügyfelek is érzékelik, ha egy iroda professzionálisan rendben van tartva, a dolgozók pedig kevésbé stresszesek, jobban tudnak koncentrálni, kevesebbet hiányoznak betegség miatt.

A kulcs mindenhol ugyanaz: a kommunikáció. Világos szabályok, rendszeres egyeztetés, visszajelzési lehetőség. Ezek nélkül nem várható el sem tisztaság, sem harmónia. Mert egy takarított iroda még nem biztos, hogy rendben van. De egy olyan iroda, ahol a dolgozók is tesznek a rendért – az biztosan rendben van.

Egyre többen szervezik ki a takarítást

A vállalatok egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy a takarítást külső szolgáltatóra bízzák. Ennek nemcsak kényelmi, hanem költség- és hatékonysági előnyei is vannak. Egy professzionális partner pontosan tudja, mire van szükség egy irodaházban, egy logisztikai központban vagy egy oktatási intézményben. Ráadásul a szolgáltatás skálázható: ha bővül a cég, vagy szezonálisan megnő az igény, a partner képes rugalmasan alkalmazkodni.

Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezető igazgatója hozzátette: a külső szolgáltatókkal való szerződéskötés esetén a minőség nem esetleges. Egy megbízható takarítócég kiválasztja, képzi és folyamatosan ellenőrzi munkatársait. A munkavállalók erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkeznek, átesnek alapképzésen és munkavédelmi oktatáson, a napi teljesítményt pedig digitálisan dokumentálják. A szolgáltatás minőségét gyakran SLA (szolgáltatási szintmegállapodás) garantálja, és a folyamatos audit is hozzátartozik a csomaghoz.

Átrajzolja Budapest költözési térképét az év eleji lakásárrobbanás

0

A budapesti lakáspiac élénkülése már 2024-ben beindult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly több mint 86 ezer fő döntött úgy, hogy másik otthonba költözik a fővároson belül vagy onnan kiindulva. Az ingatlan.com elemzésében megvizsgálta, hogy mik jellemezték a budapesti költözési irányokat, és milyen hatással volt ezekre a lakásárak változása. A 2025-ös változások fényében az ingatlanhirdetési portál szakértői megfogalmazták várakozásaikat a következő időszakra is.

Erősödött a kiköltözési hullám

A költözések legnagyobb része – közel 56 ezer fő – Budapesten belüli kerületváltást jelentett. A fővárosból Pest vármegyébe csaknem 17 ezren távoztak, ami országos viszonylatban is a legjelentősebb költözési irány volt. Ezzel szemben az agglomerációból 11 ezer lakó érkezett vissza Budapestre, így az agglomerációs vándorlás mérlege mintegy 6 ezer fős népességcsökkenést hozott a fővárosnak. Az ország többi részéről beköltözőket és a kiköltözőket is figyelembe véve Budapest lakosságszáma közel ezer fővel csökkent a lakóhelyváltoztatásoknak köszönhetően.

„Beigazolódtak a 2024 tavaszán megfogalmazott várakozásaink, mivel a fővárosi lakáspiac tavaly látványos élénkülést mutatott az előző évhez képest. A kereslet több hullámban élénkült, és ezzel párhuzamosan ismét emelkedni kezdtek az árak. A növekvő lakásárak erősítették a kiköltözési hullámot, ami hozzájárult a fővárosi lakosságszám tavalyi csökkenéséhez.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: “A lakásárak és a fővárosi lakosságszám együtt hintázik: amikor az egyik jelentősen nő, a másik csökken, de ez az összefüggés fordítva is igaz. Jó példa erre a 2023-as év, ami az ingatlanpiacon gyengére sikerült, Budapest népessége viszont az áremelkedés hiányában miatt ismét bővült.”

Ezek voltak a legnépszerűbb kerületek

A legtöbb budapesti költözőt vonzó városrész a XIII. kerület volt, ahová több mint 5500 fő érkezett más budapesti kerületekből. Ezt követi Újbuda (XI. kerület) 4700 fővel, valamint Zugló (XIV. kerület) 4550 fővel. A fővároson kívülről érkezők is ezekbe az övezetekbe koncentrálódtak: a III., XI. és XIII. kerületek lettek a legkedveltebb célpontok, ide a betelepülők 8–9 százaléka költözött. Érdekesség, hogy a költözések egyenlege legnagyobb mértékben a VII., VIII. és IX. kerület lakosságát növelte 500-550 fővel. Az ingatlan.com szakértője szerint ebben komoly szerepe van a belvárosi kerületek aktív albérletpiacának is. A fővárosba költözők egy része ugyanis bérli otthonát, és nem csak lakásvásárlásban gondolkodik.

Hol élnek a leghűségesebb budapesti lakosok?

A kerületen belüli költözések aránya szintén érdekes képet mutat: a leghűségesebb lakosok a III. kerületben (53,7%) és a XVIII. kerületben (54,4%) élnek, ahol a többség lakóhelyet váltott, de nem hagyta el kerületét. Ezzel szemben az I. (20%) és V. kerületben (29,4%) élők jóval nagyobb arányban hagyták el lakókörnyezetüket. Az ingatlan.com szakértője szerint ez annak köszönhető Budapest két legdrágább kerületéről van szó. Az I. kerület árszintje tavaly és idén is nagyságrendileg 40 százalékkal, az V. kerületi lakásoké pedig 60 százalékkal haladja meg a budapesti átlagot.

“A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy központi fekvésű lakás eladásából átlagosan 40-60 százalékkal nagyobb ingatlant lehet megvásárolni a fővárosban.” – fogalmazott Balogh László.

Jelentősebb fővároson belüli költözési útvonalak

A Budapesten belüli legnagyobb mozgásokat az alábbi irányok képviselték:

  1. XI. kerületből a XXII. kerületbe: 450 fő
  2. XVI. kerületből a XIV. kerületbe: 350 fő
  3. XIII. kerületből a III. és I. kerületekbe: 350–350 fő

A 2025-ös lakásárrobbanás nem egyformán érintette az egyes kerületeket. Az ingatlan.com adatai alapján a legdrágább városrész tavaly és idén májusban is az V. kerület volt, ahol a használt lakások átlagos négyzetméterára 1,6 millió forintról 2 millió forintra emelkedett. A legmegfizethetőbb környék címét viszont a XXIII. kerület nyerte el a XX.-tól, így Budapest legolcsóbb városrészében eladó használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára tavaly még 693 ezer forint volt, jelenleg viszont már 803 ezer.

“Az árváltozás átrajzolja a költözési térképet is. Annak ellenére, hogy a legolcsóbb és a legdrágább kerületek közötti árkülönbség 2,3-szorosról 2,5-szörösre nőtt az elmúlt egy évben, 2025-ben még többen költözhetnek ki Budapestről. A kiköltözési hullámot viszont lassíthatja, hogy a befektetők már kevésbé aktívak a lakáspiacon, ami visszaveti a keresletet. Ez pedig a saját célra vásárlók alkupozícióját erősíti az év második felében.” – fogalmazott Balogh László.

Új igények formálják Budapestet

Az aktuális költözési és ártrendek világosan tükrözik a fővárosi lakosság igényeit és fizetési hajlandóságát.

“A vevők legnagyobb kihívása jelenleg, hogy a lokáció, az élhetőség és a megfizethetőség hármasából a legtöbben egyszerre csak kettőt tudnak választani kompromisszumok nélkül. A tapasztalatok alapján a vásárlók egy része bízik a későbbiekben megnyíló jobb alkupozíciókban, ezért most nehezebben köteleződnek el egy-egy adásvétel mellett.” – értékelte a helyzetet Balogh László.

A fővárosi ingatlanárak dinamikáját egyes városrészek vezetői is befolyásolhatják, hogyha élnek a települési önazonosságvédelmi törvény eszközeivel, ami várhatóan 2025 második felében lép majd hatályba.

A lakcímbejelentés feltételhez kötése vagy a lakásvásárlókra kivetett betelepülési adó tovább lassíthatja az áremelkedést az érintett kerületekben.” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

Forrás: ingatlan.com, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.

Ezt tudnod kell, mielőtt légkondit választasz

0
Mi lesz az első lakásvásárlókkal?

Indul a klímaszezon, sokan már tervezik az új készülék beszerzését. A korszerű klímák amellett, hogy hatékonyan hűtenek és fűtenek, alig hallható módon teszik ezt. Ugyanakkor a piacon jelentős különbségek vannak a készülékek zajszintjét illetően. Ha túl hangosan működik a klíma, az hosszú távon ronthatja az életminőséget, zavarhatja az alvást, a koncentrációt, és állandó stressz forrása lehet. Szakértő segít megtalálni a leghalkabb készüléket.

A split rendszerű klímaberendezések két fő elemből állnak: a beltéri és a kültéri egységből, amelyek eltérő zajkibocsátási jellemzőkkel rendelkeznek.

„A beltéri egységben nincs kompresszor, ott egyetlen forgó alkatrészként a ventilátor működik, így alapvetően a légáramlás intenzitása határozza meg a zajkibocsátást. Minél alacsonyabb a légáramlás, annál csendesebben működik az egység” – magyarázza Antal Mihály a Gree légkondicionálók műszaki szakértője.

„A kültéri egységek esetében azonban a kompresszor és a nagyobb légáram miatt magasabb a zajterhelés. De léteznek olyan készülékek – így a Gree termékpalettáján is -, amelyek rendelkeznek csendes kültéri üzemmóddal. Ezek akár 40 decibel alá is képesek csökkenteni az éjszakai zajterhelést. Ez különösen előnyös olyan környezetben, ahol a zaj a szomszédokat is zavarhatja.”

Zajszintek mérése – mit jelent a decibel?

A klímaberendezések zajszintjét a gyártók jellemzően hangnyomásszint formájában adják meg, amely a készülék által kibocsátott hang erősségét jelzi egy adott távolságból mérve. Ez alapján összehasonlíthatók az értékek.

„Egy korszerű, minőségi beltéri egység -, mint például a Gree Comfort Pro modell – már képes akár 18 dB-es minimum zajszinten is működni, mely gyakorlatilag az emberi fül számára nem is érzékelhető.” – tette hozzá Antal Mihály.

A gyártók jellemzően a maximális zajszintet tüntetik fel a termékadatlapokon, ami nem tükrözi teljes mértékben a készülék mindennapi működésének valós akusztikai jellemzőit. A Gree szakembere megjegyezte, hogy a gyártók által feltüntetett minimális zajszint mindig a hűtési üzemmódra vonatkozik. A fűtési üzem viszont általában magasabb zajszinttel jár, mivel a készülék ilyenkor nagyobb hőmennyiséget ad le, nagyobb ventilátorsebességgel. A Gree termékek esetében mind a hűtési, mind a fűtési zajszint elérhető a termékadatlapon, lehetővé téve a pontos összehasonlítást más gyártók modelljeivel.

Alvás légkondi mellett

A légkondicionálók zajszintje hatással van a mindennapi életünkre, különösen éjszaka. A nyári hőségben sokan keresnek enyhülést a légkondicionálók segítségével, és nem ritka, hogy éjszaka is bekapcsolva hagyják a klímát. De vajon valóban jó ötlet bekapcsolt légkondi mellett aludni?

A forró nyári hónapokban a rekordhőmérsékletek mellett sokan küszködnek az éjszakai pihenéssel. A melegben valóban nehéz pihenni és pihentetően aludni, a klíma éjjeli használatakor azonban fontos figyelembe venni az ideális, pihentető hőmérséklet beállítása, illetve a megfelelő esti szellőztetés mellett néhány egyéb tényezőt is, hogy elkerüljük az esetleges egészségügyi problémákat – hívta fel a figyelmet a Gree kollégája.

Egy régebbi, elavult készülék akár 10 decibellel is hangosabb lehet, mint egy modern berendezés, amit az emberi fül kétszer olyan hangosnak érzékel. Ez hosszú távon alvászavarokat, fáradtságot és koncentrációs problémákat okozhat az arra érzékenyeknél.

„A korszerű beltéri egységek ugyanakkor ma már annyira alacsony zajszinten működnek, hogy például egy átlagos irodában gyakorlatilag nem érzékelhetők. Egy irodában szinte minden hangosabb, mint a légkondi. Ennek ellenére, ha sok munkaállomás van egy térben, vagy ha nyitott irodáról van szó, a halk működés még inkább előny, hiszen a folyamatos, monoton háttérzaj hosszútávon fárasztó lehet, és csökkenti a koncentrációképességet.” – fogalmazott tette hozzá a szakértő.

Telepítés és karbantartás

mobil klímák esetén a zajszint jelentősen magasabb, mint a split klímák esetében, mivel a teljes rendszer – a kompresszor és a ventilátor is – egy egységben működik a beltérben. További felesleges zajterhelést jelenthetnek a túlméretezett berendezések is.

„Minél nagyobb teljesítményű egy készülék, annál nagyobb légáramot kell biztosítania a hőcseréhez, ami fokozott zajkibocsátással jár. Érdemes tehát a készülék teljesítményét pontosan méretezni az adott helyiség igényeihez, és elkerülni az indokolatlan túlméretezést” – figyelmeztet a Antal Mihály.

A klímaberendezés elhelyezése is jelentős hatással lehet a zajterhelésre. Minél kisebb a helyiség, annál jobban felerősíti a zajszintet. A helyiségen belül arra kell törekedni, hogy oldalfaltól, plafontól minél nagyobb távolságot tartsunk. A gyártók minden modellhez részletes ajánlást adnak a megfelelő telepítési távolságokra vonatkozóan – ezek betartása alapvető feltétele a csendes működésnek

„A zajszintet tovább növelheti a nem megfelelő karbantartás is. A szűrők eltömődése akadályozza a levegő szabad áramlását, emiatt a ventilátor túlzottan erőlködik, ami zajosabb működéshez vezet. Folyamatos üzem mellett 2-3 hetente javasolt a szűrők tisztítása, amit a felhasználók maguk is könnyedén el tudnak végezni. Emellett évente kétszer – szezon előtt és után – elengedhetetlen a teljes körű karbantartás” – hangsúlyozza Antal Mihály.

A technológia ma már lehetővé teszi, hogy csendes, energiatakarékos és hatékony klímarendszerek közül válasszunk, ehhez mindig érdemes alaposan tájékozódni és szakképzett telepítőcég segítségét kérni.

 

borítókép: Unsplash

Hűvös levegő, forró vita?

0

Az irodai klímaberendezések elengedhetetlenek a munkakörnyezet komfortosabbá tételéhez, különösen a nyári hónapokban. Azonban számos probléma merülhet fel a használatukkal kapcsolatban, amelyek negatívan befolyásolhatják a dolgozók közérzetét és teljesítményét. Az egyik leggyakoribb gond, hogy a munkatársak hőérzete eltérő. A hőmérséklet állítgatása pedig sokszor konfliktusokhoz vezethet a kollégák között. Íme a legjobb irodai klímamegoldások a Gree légkondicionálók szakértőinek segítségével!

Milyen az ideális levegő és hőmérséklet a munkahelyen?

A munkahelyi környezet kialakításakor nemcsak a bútorok elrendezése vagy a világítás számít: a levegő hőmérséklete és tisztasága is kulcsfontosságú tényezők a dolgozók jó közérzete, hatékonysága és egészsége szempontjából.

„Az irodai, ülőmunkát végző alkalmazottak számára a fűtési időszakban általában 20 és 22 Celsius-fok közötti hőmérséklet számít megfelelőnek. Nyári időszakban a hűtés mértékét nem konkrét szám, hanem inkább irányelv határozza meg: ha a hőmérséklet tartósan meghaladja a 24 fokot, az már melegnek számít.”- emelte ki a Gree klímák műszaki kolléga, Lipták András.

A munkáltatók felelőssége, hogy a munkakörnyezet hőmérséklete elősegítse az ott dolgozók koncentrációját, közérzetét és egészségét. A légkondicionáló berendezések elhelyezésénél fontos szempont, hogy a levegő ne közvetlenül az emberekre áramoljon. A készülék rendszeres karbantartása – például a szűrők és a belső elemek tisztítása – megelőzheti a kórokozók elszaporodását.

Hűtési időszakban a légkondi használatának egyik fő szabálya, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség lehetőleg ne haladja meg a 6–8 fokot. Ez azt jelenti például, hogy ha odakint 32 fokos hőség van, beltérben a 24–26 fok közötti értékek számítanak optimálisnak – ez kellően felfrissít, de nem terheli meg a szervezetet.

Amikor a klíma többet árt, mint használ

A túl intenzív hűtés káros következményekkel járhat. Ha a berendezés túl hidegre van állítva, vagy ha valaki hosszú ideig közvetlen huzatban ül, az könnyen ízületi panaszokhoz vagy gyulladásos megbetegedésekhez vezethet. Az extrém hőmérséklet-különbségek a szervezetet stresszhelyzetbe hozzák, és hozzájárulhatnak a megfázásos tünetek kialakulásához is. Azok számára, akik érzékenyebbek a klímaberendezésből érkező hűvös levegőre, javasolt, hogy ne közvetlenül a beltéri egység kifúvási irányában dolgozzanak.

A megfelelő irodai klíma kiválasztása sok tényezőtől függ. Figyelembe kell venni egyebek mellett az iroda méretét, elrendezését és a tájolását.

„Célszerű hűtés-, fűtéstechnikai szakember segítségét kérni az adott épülethez, irodához leginkább illeszkedő klímaberendezés meghatározásához” – hívta fel a figyelmet a Gree klímák műszaki szakembere.

Hol szeretnénk használni a klímát?

Kis irodák (20-50 m²) esetén a split klíma lehet az ideális választás, mivel egyszerűen telepíthető, halk működésű és könnyen szabályozható.

Közepes méretű irodákhoz (50-150 m²) több split klíma, multi-split vagy légcsatornás klímák jelentik a legjobb megoldást, mert ezek lehetővé teszik a több helyiségben történő, külön szabályozható hűtést, fűtést. Irodákban népszerű a kazettás mennyezeti beltéri egység, amely álmennyezetbe süllyeszthető és 360 fokban képes a hűvös, vagy meleg levegő befúvásra.

Nagyobb, egyterű irodák (150 m² felett) esetén nagyobb teljesítményű split, vagy VRF/VRV rendszerek biztosítják az optimális hőmérsékletet és a csendes működést. Ezek nagy teljesítményű rendszerek, amelyek egyetlen kültéri egységgel több, egymástól függetlenül szabályozható beltéri egységet képesek üzemeltetni hűtési és fűtési üzemmódban egyaránt. Az egyenletes hőmérséklet elosztás miatt a légcsatornás, vagy kazettás kivitel ajánlott.

A leggyakoribb hibák, amelyeket érdemes elkerülni az irodai klíma kiválasztásakor

A legfontosabb a pontos méretezés.

„Ha alulméretezett egy berendezés az iroda adottságaihoz képest, az nem tudja megfelelően lehűteni, vagy felfűteni a teret. Ezért folyamatosan dolgozni fog és ezáltal az élettartama is csökken. Ha túl nagy berendezést telepítenek, az magasabb energiafogyasztást és egyenetlen hűtést-fűtést eredményezhet” – magyarázta a Gree szakértője.

Célszerű a lehető legcsendesebb modelleket választani, amelyek nem zavarják a munkavégzést.

Levegőminőség hatása a komfortérzetre és produktivitásra

Az optimális levegőminőség az irodai dolgozók komfortérzetére és produktivitására is pozitív hatással van.

„Az elhasznált levegő ezzel szemben csökkenti a koncentrációt és fáradtságot okoz, akár fejfájáshoz is vezethet. A megfelelő szellőzés és légszűrés növelheti a munkavállalók produktivitását és javíthatja a munkahelyi közérzetet. Ezért a megfelelő klímarendszer kiválasztása nemcsak a hőmérséklet szabályozását, hanem a dolgozók egészségének és teljesítményének javítását is szolgálja” –– figyelmeztetett Lipták András.

A rendszeres takarítás és karbantartás kiemelt fontosságú a hatékony működéshez és az egészséges levegőminőség megtartásához.

„A készülékek többnyire már UV-C sterilizálóval vannak felszerelve, amelyek elpusztítják a baktériumokat és vírusokat. A Gree kínálatában elérhetőek olyan modellek is, amelyek képesek szabályozni a páratartalmat, ezáltal megakadályozzák a túl száraz levegő okozta kellemetlenségeket. A Gree Airy modellhez kiegészítőként egy hővisszanyerős friss levegő modul is csatlakoztatható, amely kifejezetten a külső friss levegő bejuttatására és a beltéri levegő minőségének javítására szolgál. A berendezés a kültérből friss levegőt szív be és egy szűrőrendszeren keresztül megtisztítja azt, majd egy hőcserélő segítségével előhűti vagy előmelegíti, mielőtt a helyiségbe juttatja. Az elhasznált belső levegőt pedig kivezeti a kültérbe. A folyamatos frisslevegő-ellátás hozzájárul a penész és egyéb gombák kialakulásának megelőzéséhez” – részletezte a Gree klímaprofija.

Mindemellett légtisztító berendezések is hasznosak lehetnek. Az olyan kombinált berendezések, mint a Verty, eltávolítják a felesleges nedvességet a levegőből, csökkentve a páratartalmat, ami megakadályozza a penészgombák és poratkák szaporodását, javítva a belső klímát.

Egy megfelelően méretezett légkondicionáló berendezéssel ellátott irodában elérhetővé válik a dolgozók számára biztosítandó komfortos munkahelyi légkör, amely pozitívan hozzájárul a közérzet javításához és a hatékony munkavégzéshez.

Nő a kereslet a légcsatornás hűtő-fűtő rendszerek iránt az épületgépészetben

0

A modern épületgépészet és klímatechnológia egyik legfejlettebb, valamint egyre népszerűbb megoldása a légcsatornás hűtő-fűtő rendszer. A légcsatornás szisztémák nemcsak optimális hőmérsékletet biztosítanak az év minden részében, hanem energiahatékonyságuk révén jelentős megtakarítást is eredményezhetnek a felhasználók számára.

Miért érdemes légcsatornás rendszert választani?

A légcsatornás hűtő-fűtő rendszerek, vagy más néven hőközpontok (HVAC), olyan klímatechnikai megoldások, amelyek egy központi egységből kiindulva, légcsatornákon keresztül juttatják a hűtött vagy fűtött levegőt a helyiség különböző pontjaira. Ehhez általában egy hőszivattyús elven működő berendezés biztosítja a hűtött vagy fűtött levegőt.

„A rendszer központjában található egy légkezelő egység, amely előállítja a kívánt hőmérsékletű levegőt, azt pedig ventilátorok segítségével légcsatornákon keresztül juttatja el az épület különböző helyiségeibeA légcsatornák a helyiségeket átszelve, szellőzőnyílásokon keresztül biztosítják a hűtött vagy fűtött levegő eloszlását. Ezek a speciális berendezések emelt nyomású ventilátorral, bonyolult vezérléssel és védelemmel vannak ellátva.” – magyarázta Stuller István, a Gree légkondicionálók műszaki szakértője.

Mindenki számára ideális megoldás?

„Sokan úgy tervezik, hogy egy hagyományos légcsatornás split klímával oldják meg a hűtött és fűtött levegő előállítását, de az ilyen berendezéseket alapvetően csak egy helyiség légkezelésére tervezték, nem pedig arra, hogy hosszú és bonyolult légcsatorna hálózatra dolgozzanakÉppen ezért központi fűtés kialakítására csak nagyon pontos tervezés, megfelelő kivitelezés, és általában a komfortosságot érintő kompromisszumok mellett ajánlható!” – hívta fel a figyelmet a Gree szakembere.

Légcsatornás rendszert akkor érdemes választani, ha például egy új építésű ingatlanban még lehetőség van a teljesen új rendszer kiépítésére.

Amennyiben több szobát vagy egy nagyobb épületet kell klimatizálni, továbbá a hagyományos kivitelű beltéri egységeket nem lehet feltelepíteni az ingatlan adottságai miatt, netán pusztán esztétikai szempontból nem kívánatosak, akkor egy légcsatornás rendszer megfelelő lehet a számunkra. Ezzel a megoldással a csendes működés mellett, az egész házban egyenletes eloszlású és komfortos hőmérsékletű levegőt biztosító rendszert kaphatunk” – mondta Stuller István.

Ha azonban kisebb épületről vagy költségkímélő megoldásról van szó, érdemes lehet más alternatívákat is számításba venni.

„Igaz, hogy egy levegős hőszivattyús rendszer üzemeltetése hosszú távon kényelmes és költséghatékony, a teljes légcsatornás rendszer bekerülési költsége elsőre magasnak tűnhet. A helyiségenkénti szabályozás kiépítése viszonylag összetettebb; ez azt jelenti, hogy alapesetben a berendezés által előállított hő fog megjelenni az épület minden pontján. Emellett a rendszer telepítése és karbantartása komplexebben kivitelezhető egy hagyományos magasoldalfali berendezéshez képest, ugyanis a légcsatornás szisztémák speciális szaktudást és szerszámokat igényelnek.” – hívta fel a figyelmet a Gree klímaprofija.

Energiatakarékossági szempontok

A hőszivattyús fűtési rendszerek egyre népszerűbbek, mivel rendkívül hatékonyak és gazdaságosak. Ezek a rendszerek a környezetből, például a levegőből, talajból vagy vízből nyerik a hőt, amelyet az épület fűtésére használnak fel. A legfontosabb előnyük, hogy kis mennyiségű elektromos energiával képesek nagy mennyiségű hőt előállítani, így az energiafelhasználásuk rendkívül alacsony. A hőszivattyú működési elve lehetővé teszi, hogy akár 4-5 kWh hőenergiát nyerjünk 1 kWh elektromos energiából, így sokkal hatékonyabbak, mint a hagyományos fűtési rendszerek, például a gázkazánok. Emellett a hőszivattyús rendszerek megújuló energiaforrásokat használnak, mely hozzájárul a környezet védelméhez és csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

„Ráadásul ezek a rendszerek nemcsak fűtésre, hanem hűtésre is alkalmasak, így egyetlen rendszerrel biztosítható az évszakoknak megfelelő komfort. Alacsony karbantartási igényük és hosszú élettartamuk is hozzájárul a gazdaságos üzemeltetéshez. Emellett például hazánkban állami támogatások és céges kedvezmények is elérhetők a hőszivattyú telepítéséhez, amely még vonzóbbá teszi azokat” – tette hozzá a Gree szakértője.

Allergének és káros anyagok a légcsatorna-rendszerben

De mi történik, ha a légcsatornás rendszer meghibásodik?

Ennek első jele az lehet, hogy a fűtés vagy hűtés nem megfelelő, így a berendezés nem tudja elérni a beállított hőmérsékletet. Figyelmeztető jel az is, ha kellemetlenné válik a levegő minősége. Ilyenkor időszerű a rendszer tisztítása.

„Ezek a berendezések már alapvetően tartalmaznak különböző szűrőket, amelyek segítenek tisztán tartani a levegőt, és megszűrik azt a baktériumoktól és különböző káros anyagoktól. A beépített szűrő mellett lehetőség van a légcsatorna hálózat különböző pontjaira további extra szűrőket elhelyezni, ezzel maximálisan biztosítva a megfelelő levegő minőséget” – hangsúlyozta Stuller István.

A rosszul vagy egyáltalán nem karbantartott légcsatornás rendszer ugyanakkor nemcsak a hatékonyságot csökkenti, hanem komoly hatással lehet a beltéri levegő minőségére is.

„A légáramlásnak köszönhetően a felhalmozódott szennyeződések, allergének, penészgombák megtapadhatnak a beltéri egység és a légcsatorna hálózat falán, ami hosszútávon egészségügyi problémákat, például légúti irritációt és fejfájást okozhat” – figyelmeztetett a Gree légkondicionálók műszaki szakértője.

A rendszeres karbantartás és tisztítás biztosítja, hogy a légcsatornák tiszták maradjanak, és a beltéri levegő friss, tiszta és egészséges legyen. A légcsatornás rendszerek tehát ideális választást jelenthetnek azok számára, akik kényelmes, gazdaságos és esztétikus megoldást keresnek otthonuk vagy üzletük klimatizálására.

Meghibásodott klíma: ennyi idő alatt köteles javítani a forgalmazó

0

A klímaberendezések meghibásodása esetén a fogyasztók számára jogszabályban rögzített határidők biztosítják a gyors ügyintézést: a forgalmazónak 15 napon belül meg kell kezdenie a javítást, és ha ez nem lehetséges 30 napon belül, cserére vagy vételár-visszatérítésre kerülhet sor. Emellett a rejtett hibák esetén a szavatosság is védi a vásárlót, így ha a készülék már a vásárláskor hibás volt, de ez csak később derül ki, a fogyasztó élhet reklamációval. A garancia, a jótállás és a szavatosság feltételeinek ismerete ezért elengedhetetlen a tudatos klímavásárláshoz és a gördülékeny ügyintézéshez.

Aki nem akar csalódni, és meg szeretné kímélni magát az esetleges későbbi bosszúságoktól, annak érdemes olyan klímaberendezést választani, amely mögött megbízható szervizháttér és hosszú távú garancia áll.

Tisztázzuk a fogalmakat


Jótállás
 alatt azt a kötelezettséget értjük, amelyet a gyártó vagy a forgalmazó vállal a termék meghibásodása esetén. Ez lehet jogszabályban előírt vagy önként vállalt kötelezettség. A jótállási időszak alatt a vásárló jogosult a hibás termék ingyenes javítására vagy cseréjére, ennek időtartama a termék árától függően eltérő. Kötelező jótállás fogyasztói szerződések esetén Magyarországon a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján:

10 000 – 100 000 Ft között: 1 év

100 001 – 250 000 Ft között: 2 év

250 001 Ft felett: 3 év

A kötelező jótállás csak új, tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, például műszaki cikkekre – TV, telefon, háztartási gépek – így a klímaberendezésekre is.

A garancia egy tágabb fogalom, amely magában foglalhatja a jogszabályi jótállást, de ezen felül a gyártó vagy forgalmazó általi önként vállalt extra garanciát is. A garanciaidő terjedelmét és feltételeit a forgalmazók határozzák meg, akár több évvel is megtoldhatják az alap jótállási időt a vásárlók elégedettsége érdekében.

szavatosság pedig arra vonatkozik, hogy a terméknek a vásárlás pillanatában hibátlannak kell lennie. Ha rejtett hiba merül fel, a fogyasztónak joga van reklamációval élni.

„Meghibásodás esetén a jótállási és garanciális igényét a fogyasztó a forgalmazónál érvényesítheti, vagyis annál a vállalkozásnál, ahol a berendezést megvásárolta. A forgalmazó cég és a fogyasztó között a vásárlással jön létre szerződés.” – fejtette ki Antal Mihály, a Gree légkondicionálók műszaki szakértője.

A szakember kiemelte, hogyha a berendezést más vállalkozástól vásároltuk, mint aki telepítette, akkor is a forgalmazó cég viseli a jótállási kötelezettségeket. A szerelő csak a telepítésért felel.

„Egyes esetekben azonban nem könnyű eldönteni, hogy a meghibásodás kinek a hibájára vezethető vissza, ezért javasolt olyan vállalkozást választani, amely az értékesítést és a telepítést is vállalja, ez megkönnyíti az esetleges későbbi ügyintézés menetét” – hangsúlyozta Antal Mihály.

Mi a teendő meghibásodás esetén?

Amennyiben a klímaberendezés meghibásodik, a vásárlónak értesítenie kell az értékesítő vállalkozást. A jogszabályok szerint a forgalmazónak 15 napon belül meg kell javítania a készüléket, de szükség esetén ez a határidő további 15 nappal meghosszabbítható. Ha 30 napon belül nem sikerül megjavítani a készüléket, akkor a vállalkozás köteles cserélni azt, vagy visszatéríteni a vételárat.

„A legtöbb esetben azonban a meghibásodások ennél sokkal gyorsabban, akár egy héten belül javíthatók. Az időtartam attól is függ, hogy milyen szezonban jelentkezik a probléma. A nyári kánikula idején, amikor a klímaszerelők leterheltek, hosszabb várakozási időre is számítani lehet. Ezért is fontos olyan berendezést választani, amely megfelelő szervizháttérrel és alkatrészellátással rendelkezik” – fogalmazott a Gree légkondicionálók műszaki kollégája.

Ha egy gyártó 10 év garanciát vállal a termékeire, azzal biztosítja, hogy a termékekhez akár évtizedekkel később is megfelelő lesz az alkatrészellátás.

A Gree klímaberendezésekhez járó 10 év kiterjesztett garancia például egyedülálló a piacon, azonban az érvényességéhez néhány feltételt szükséges betartani.” – Antal Mihály ezek között említette a szakszerű, kizárólag minősített szakember által végeztt telepítést, a rendszeres karbantartást és a regisztrációt.

A szakértő hozzátette, hogy a karbantartásokat érdemes bőven szezon előtt elvégeztetni, mert ekkor egy esetleges meghibásodásra is fény derülhet még szezon előtt. A klímaberendezés kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a garancia időtartamát, mert a hosszabb garanciaidő általában nagyobb biztonságot nyújt. Fontos, hogy a márka hivatalos szervizhálózata könnyen elérhető legyen. Emellett a vásárlói visszajelzések, más felhasználók tapasztalatai is segíthetnek annak eldöntésében, hogy a választott készülék mennyire megbízható. A Gree termékeknél a garancia alapfeltétele is az évi kétszeri, hivatalosan dokumentált karbantartás – zárta gondolatait a Gree klímák műszaki profija.

Terasztetőt építenél? Ezekre a hibákra senki sem figyelmeztetett – mostanáig

0

Sokan már kész tervekkel vágnak bele a terasztető építésébe, mégis az esetek többségében a kivitelezés előtt irányt kell váltani. A divatos, de drága pergolák, a nehezen tisztítható üvegtetők vagy a gyorsan elöregedő fém- és faszerkezetek sok kellemetlenséget okozhatnak, ha nem vagyunk körültekintőek. Egy hazai szakember most elmondja, mire figyeljünk, hogy a nyári árnyék valóban hűsítő élmény maradjon, ne pedig bosszúság.

A felhasználási területtől az árnyékolón, az elektromos kiegészítőkön és az egyéb extrákon át az alapanyaggal bezárólag számtalan olyan tényező van, ami meghatározza egy terasztető árát, de nulladik lépésként mindig meg kell határozni, hogy az adott helyszínen mi az, ami megvalósítható, és minek van értelme.

Tuza István, a sokéves tapasztalattal rendelkező Terasztető Mester tulajdonosa, elmondta, az érdeklődők szinte kivétel nélkül kész igényekkel állnak a szakemberek elé, de a helyszíni felmérést követően az esetek 60 százalékában végül más mellett döntenek.

Példaként említette, hogy a motoros lamellás pergola az elmúlt években nagyon felkapottá vált, ami jó és költséghatékony választásnak tűnhet, azonban egy esztétikus, időtálló, egyedi méretre készült pergola ára könnyen elérheti egy kisebb terasz beépítésének költségét is, főleg motoros lamellás verzió esetén.

“A megrendelők gyakran szeretnének üvegből készült teraszokat is. Az üveg esztétikailag valóban verhetetlen, de minden esetben árnyékolót kell rakni. Tavasz elején is magas a hőmérséklet, de nyár elején kiváltképpen kellemetlen tud lenni a hőség egy terasz esetében, amely üvegtetővel pont azt a funkcióját veszti el, amiért építik. Ráadásul takarítás szempontjából is kényes az üveg, mert a sivatagi homok, a szmog, a bogárfoltok mind azonnal meglátszanak rajta” – figyelmeztetett a szakember.

Hozzátette, az elmúlt években általuk épített több száz terasz esetén nagyon beváltak az olyan polikarbonát fedésű terasztetők, amik nem UV- szűrősek, hanem UV-tükrösek. Ez lényeges különbség, mert nem elnyeli a szűréssel a sugarakat, hanem visszaveri a szem számára nem látható fénytartományt, ami a hőenergiát tartalmazza. Így ha az udvaron 32 Celsius-fok van, akkor a polikarbonát alatt is ugyanennyi lesz. A polikarbonát opál színezete miatt nem is látszódik meg rajta semmi, szinte öntisztulónak lehet nevezni.

Éveket nyerhetünk magunknak az alumínium terasztetőkkel

Sokáig fából vagy szénacél zártszelvényből készültek a teraszfedések és autóbeállók, de ma az alumíniumnál nincs jobb alternatíva, 10-20 éves távlatban egy anyag sem tudja megközelíteni a hatékonyságát.

„Az alumínium nem rozsdásodik, nem vetemedik, az UV-ra érzéketlen, jóval nehezebben sérül, de ha meg is sérült, nincs az, mint a vasnál, hogy alátáskásodik, vagy mint a fánál, hogy a bogarak megzabálják. Nem véletlen az sem, hogy az 50-60 éves gyárépületekben a kezeletlen alumínium nyílászáróknak semmi baja” – mutatott rá.

A családi vállalatuk is kizárólag Belgiumban gyártott alumínium rendszerekkel dolgozik, melyek előnyei közé sorolható, hogy a fedésük különböző anyagokkal is megoldható. Stabilitásuk rendkívüli, akár 7 méteres szélesség és 6 méteres kinyúlás is elérhetők alátámasztás nélkül.

“Ezeknél a terasztetőknél az építési technológia új szintet képvisel, nemcsak időtállósága, hanem esztétikuma miatt is. Gyakran futunk bele olyan megrendelésekbe, ahol a régen épített teraszt megette az idő vasfoga, az beázik, rossz az árnyékolása, és emiatt a kánikulában használhatatlan” – fejtette ki Tuza István.

Szót ejtett arról is, hogy sajnos nagyon sok kókler kivitelező cég van a piacon, ezért is indította el évekkel ezelőtt a ma már népszerű TikTok és Facebook csatornáját, ahol bemutatja, mi a terasz kivitelezésének helyes módja, milyen szerkezetek mire jók, és milyen munkafolyamatok vannak. Ezzel edukálni is szeretné az embereket, hogy mit várhatnak el egy-egy szakértőtől.

Tuza hozzátette: aki nyárra szeretne magának teraszt, annak időben kell lépnie, mert az egyedi terasz legyártása, kivitelezése mérettől, színtől és felszereltségtől függően ugyan változik, de mindenképpen több hetet vesz igénybe. Ugyanakkor léteznek a kínálatukban, új, akár webshopon megrendelhető és pár napon belül átvehető Easy alapszerkezetek, melyeket otthon össze lehet rakni. Erről a megrendelők részletes leírást, bemutatót kapnak, de cégük természetesen segít ezek kivitelezésben is szükség szerint, de két, barkács alapismeretekkel rendelkező ember össze tudja állítani.

A nagy hőszivattyú biznisz: megtérülő befektetés vagy drága illúzió?

0

Bár évtizedek óta elérhető technológia a hőszivattyú, Magyarországon az utóbbi néhány évben robbant be a köztudatba, elsősorban a földgázárak emelkedése és az energiahatékonyságot ösztönző állami támogatások hatására. A korszerűtlen fűtési rendszerek hőszivattyúra cserélése növeli a komfortérzetet és az ingatlan értékét is. De kérdés, hogy milyen időtávon térül meg a beruházás és milyen mértékű energiamegtakarítás érhető el a beépítésével. A Gree hőszivattyúk szakértői kiszámolták!

A hőszivattyúk nemzetközi térnyerése

Az Európai Hőszivattyúk Szövetsége (EHPA) 2023-as adatai szerint 21 európai országban összességben 6,5%-kal maradtak el a hőszivattyú-eladások az előző évitől. Ez volt az első visszaesés tíz éves növekedés után. A 2023-ban eladott 3,02 millió berendezéssel 23,9 millióra emelkedett az európai épületekben telepített hőszivattyúk mennyisége, ami még így is 13,7%-os növekedés a 2022-es képest. A legnagyobb növekedés Németországban volt, majd Belgium és Hollandia következik. A legnagyobb visszaesést Olaszországban, Finnországban és Lengyelországban tapasztalták. A piacon a levegő-víz rendszerek értékesítésének jelentős növekedése dominál, és a trend további erősödésére lehet számítani.

Az Energiaklub korábbi tanulmánya szerint a hőszivattyúk magyarországi elterjedését hosszú időn át hátráltatták a világpiaci viszonyokhoz képest alacsony hazai fosszilisenergia-árak. 2000 és 2007 között mintegy 1200 darab hőszivattyút értékesítettek az országban, ami a négymilliós lakásállományhoz képest elhanyagolható mennyiségnek számított. Az érdeklődés a 2010-es évek második felétől fokozatosan emelkedett, a hőszivattyúpiaci boom pedig a 2019 és 2020 közötti időszakra tehető, amikor 40 százalékkal nőtt a beszerelt készülékek száma és hasonlóan jelentős – 32 százalékos – emelkedés jellemezte a 2022-es és 2023-as évet is.

A RePower EU-kezdeményezés 2022 és 2026 között a hőszivattyú-berendezések számának megduplázására törekszik, 2030-ig 50–60 millió új telepítést céloz meg, hogy csökkentse az importált gáztól való függőségét.

Az Eurofound megállapítása szerint a hőszivattyúkra való átállás elengedhetetlen a lakossági fűtés szén-dioxid-mentesítéséhez az Európai Unióban. Bár jelentős előrelépés történt, továbbra is vannak kihívások, különösen a munkaerő-fejlesztés, a támogatási és ösztönző csomagok, valamint az energiaárazás terén.

Piaci környezet

Az Európai Hőszivattyúk Szövetsége arra is felhívja a figyelmet, hogy sok országban a hőszivattyúk üzemeltetési költségei magasabbak lehetnek, mint a fosszilis tüzelésű kazánoké. Ez abban az esetben jellemző, ha az áram ára többszöröse a gázénak. Bár a hőszivattyúk energiahatékonysága háromszor-ötször nagyobb, mint a kazánoké, még ez sem mindig elegendő a jóval magasabb áramár pótlására. A szervezet számításai szerint a befektetés gyors megtérülése akkor lehetséges, ha a villamos energia ára legfeljebb kétszerese a gáz árának.

A EHPA kutatása alapján Magyarországon ez az arány 2,9, vagyis 1 kWh elektromos áram ára 2,9-szerese az 1 kWh, földgázból vett fűtési energia árának, az átlagfogyasztás alatti fogyasztásra vonatkozó árakat vizsgálva. Az átlagfogyasztás feletti fogyasztás esetében az arány 0,75, tehát az elektromos áram ebben az esetben olcsóbb, mint a földgázalapú fűtés.

Az uniós jog szerint 2022 óta van lehetőség a hőszivattyúk áfájának minimum 5%-ra csökkentésére. Az EHPA támogatja ennek további, nullára csökkentését, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ezt lehetőségként használják fel. A szövetség által vizsgált 30 ország közül csak hat ország állapított meg alacsonyabb adókulcsot a hőszivattyúkra, mint a fosszilis tüzelésű kazánokra: Belgium, Franciaország, Írország, Portugália, Románia és az Egyesült Királyság.

Egy 16 európai piacra kiterjedő új vizsgálat szerint az olcsó gáz és a drága bankhitelek a két fő oka annak, hogy a hőszivattyú-eladások csökkentek 2023-ban, de Olaszországban például a kormányzati támogatás megszüntetése csorbította a fogyasztók érdeklődését.

A fosszilis energiahordozók, például a földgáz, nem tekinthetők a jövő energiahordozóinak, mivel kimerülő források és jelentős környezeti terhelést okoznak. Az Európai Unió egyre inkább a fenntartható megoldásokat részesíti előnyben, ezért fokozatosan megszünteti a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Ennek részeként 2025. január 1-jétől az EU már nem biztosít pénzügyi ösztönzőket a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítésére. Ez a lépés is hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok minél előbb térjenek át a megújuló energiák használatára.

A magyar állami támogatási rendszer

Magyarországon a 2025 januárjában indult Vidéki Otthonfelújítási Program keretében vissza nem térítendő támogatás és kölcsön is igényelhető, ezek együttes összege 3.000.000 és 6.000.000 forint között lehet. A pénz ingatlanfelújításra, többek között energetikai korszerűsítésre is felhasználható, vagyis állami támogatással hőszivattyú is beépíthető most akár féláron. Fontos tudni, hogy a kiutalt összegben a vállalkozási díj és az anyagköltség fele-fele arányban oszlik meg és legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni a beruházással. Azok élhetnek a lehetőséggel, akik 5000 fő alatti kistelepüléseken élnek, 2007 előtt épült ingatlanokban. A Vidéki Otthonfelújítási támogatás kombinálható a szintén kistelepüléseken igényelhető falusi CSOK-kal, amelynek keretében ugyanúgy van lehetőség meglévő lakóingatlan korszerűsítésére, illetve lakásvásárlással egybekötött korszerűsítésre. A kormány arról is döntött, hogy a nyugdíjasok is részt vehetnek az új otthonfelújítási programban.

„A beépítés árát és a megtérülési időt jelentősen befolyásolja, hogy mekkora teljesítményű rendszerről van szó, illetve az is, hogy milyen típusú hőleadókat választanak a beruházók. A telepítési költségek fontos részét képezi, hogy milyen egyéb kiegészítőkre, csövezésre van szükség. A hőszivattyú típus kiválasztásánál figyelembe kell venni a felhasználási környezetet, fel kell mérni az épület szigetelését, alapterületét, a belmagasságot, azaz hőszükségletet kell számolni” – hangsúlyozzák a Gree szakértői.

A hőszivattyú a természet energiáját hasznosítja, aki ezt a megoldást választja, függetlenítheti magát a fosszilis tüzelőanyagoktól, a gázszolgáltatóktól és a kiszámíthatatlan energiaáraktól. A technológia lényegében a hűtőgép működési elvének a fordítottja: a külső környezetből vonja ki a hőt és szállítja azt az épület belsejébe, károsanyagkibocsátás nélkül. A kiépített rendszer a nyári hónapokban a lakás hűtésére is használható.

Mennyi idő alatt térül meg a hőszivattyús beruházás?

Ebben az elemzésben egy korszerű, 12 kW-os Gree Versati III osztott hőszivattyút és egy modern, 24 kW-os kondenzációs gázkazánt hasonlítunk össze, hogy feltárjuk, melyik nyújthat költséghatékonyabb és energiahatékonyabb megoldást egy átlagos 125m2-es, szigetelés nélküli magyarországi családi ház fűtésére.

A két rendszer üzemeltetési adatait vizsgálva arra keressük a választ, hogy melyik fűtési technológia lehet gazdaságosabb hosszú távon, figyelembe véve az energiafogyasztást, a hatékonyságot és az aktuális energiaárakat. Vajon a hőszivattyú megújuló energiát hasznosító technológiája vagy a gázkazán hagyományos, de jól bevált működési elve bizonyul kedvezőbbnek? Elemzésünkből kiderül!

A hőszivattyú működése és hatékonysága

hőszivattyú egy korszerű és energiatakarékos fűtési megoldás, amely a külső levegőből vonja el a hőt, majd azt egy kompresszor segítségével a fűtési rendszerbe továbbítja. Ennek hatékonyságát a COP (Coefficient of Performance) érték mutatja meg, amely azt jelzi, hogy 1 kWh elektromos energiából hány kWh hőenergiát képes előállítani.

GREE Versati III 12 kW-os hőszivattyú kimagaslóan jó hatásfokkal működik, COP értéke 5, vagyis ideális körülmények között minden 1 kWh villamos energiából akár 5 kWh hőenergiát is képes előállítani. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos fűtési rendszerekhez képest akár 80%-kal kevesebb primer energiát használ fel, miközben jelentősen csökkentheti a fűtési költségeket.

Ezzel szemben a kondenzációs gázkazán hatékonysága 90-95%, ami azt jelenti, hogy 1 kWh földgázból legfeljebb 0,95 kWh hő nyerhető ki. Ráadásul a földgáz ára ingadozó, és a fosszilis tüzelőanyagok használata környezeti terhelést is jelent.

Bár hidegebb időszakokban a hőszivattyú COP értéke csökkenhet, modern vezérlési rendszerekkel és megfelelő telepítéssel így is jóval hatékonyabb marad, mint egy modern kondenzációs gázkazán. Ráadásul egy hőszivattyú hűtésre is használható, így egész évben komfortos beltéri hőmérsékletet biztosít – mindezt környezetbarát módon, megújuló energiaforrásokat hasznosítva.


Beruházási költségek összehasonlítása

Ez jelentősen változhat az aktuális anyagárak, piaci körülmények és egyéb gazdasági tényezők függvényében.

Tétel Versati III 12kW osztott 24kW Gázkazán (kondenzációs)
Berendezés ára 1.928.566 Ft 300.000 – 1.000.000 Ft
Teljes rendszer(telepítés, beüzemelés, kiépítés stb.) 900.000-2.500.000 Ft 900.000-2.500.000 Ft
Puffer tartály(100 -120 l) 150.000 – 300.000 Ft 200.000 – 300.000 Ft
HMV tartály(300l) 400.000 – 600.000 Ft 400.000 – 600.000 Ft
Teljes beruházási költség 3.378.566 Ft-5.328.566 Ft   1.800.000-4.400.000 Ft
     

Üzemeltetési költségek éves szinten

Egy 125 m²-es, szigetelés nélküli magyar családi ház fűtési költsége jelentős tétel a téli hónapokban. Ha a cél egy kényelmes, 23°C-os beltéri hőmérséklet fenntartása, az éves fűtési energiaigény megközelítőleg 19.500 kWh lesz.

Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a szükséges energiamennyiséget milyen üzemeltetési költséggel lehet előállítani egy GREE Versati III 12 kW-os osztott rendszerű hőszivattyúval, illetve egy 24 kW-os modern kondenzációs gázkazánnal. Az összehasonlítás célja, hogy kiderüljön, melyik megoldás bizonyulhat gazdaságosabbnak hosszú távon.

Hőszivattyúval

Normál tarifával( 2523 kWh/év fogyasztásig átlagosan 36 Ft/kWh afelett 70,1 Ft/kWh) az éves költség (2523 kWh/év ÷ 5 COP x 36 Ft/kWh = 18.165Ft plusz a maradék 16977 kWh/év ÷ 5 COP x 70,1 Ft/kWh = 238.017 Ft tehát 18.165 Ft + 238.017 Ft = 256.182 Ft/év

H tarifával (23 Ft/kWh) → 19.500 kWh ÷ 5 COP × 23 Ft = 89.700 Ft/év


Gázkazánnal

Rezsicsökkentett földgázár 102 Ft/m³ ennek maximuma 1729m3/év

Piaci földgázár 747 Ft/m3

1m3 gáz = átlagosan számolva 10,55 kWh

Tehát 19.500 kWh ÷ 10,55 kWh =1848m3/év ami azt jelenti,hogy 1729m3/év x 102 Ft/m3 rezsicsökkentett ár = 176.358 Ft/év + a 119m3 többlet fogyasztás x 747 Ft/m3 , mert ezt már ugye a piaci áron kapjuk = 88.893 Ft/év tehát a gázszámlánk éves szinten összesen 265.251 Ft/ év.

A számítások alapján a GREE Versati III 12kW-os osztott hőszivattyús rendszer H-tarifa alkalmazásával évente, 175.551 Ft megtakarítást eredményezhet a gázkazános fűtési rendszerhez képest. Ez azt jelenti, hogy nemcsak korszerűbb és környezetbarátabb megoldást választunk, hanem jelentős összeget takaríthatunk meg a fűtési szezon során. Hosszú távon ez a különbség több százezer forintos megtakarítást jelenthet, miközben egy hatékonyabb és fenntarthatóbb fűtési megoldást élvezhetünk!


Hőszigetelés hatása az üzemeltetési költségekre

hőszigetelés kulcsszerepet játszik egy épület energiahatékonyságában, különösen, ha modern fűtési rendszerekkel kombináljuk. Egy jól szigetelt otthon nemcsak komfortosabb és egyenletesebb hőmérsékletet biztosít, hanem jelentősen csökkenti a hőveszteséget, ezáltal mérsékli a fűtési költségeket is.

De mit jelent ez a gyakorlatban? Megfelelő hőszigeteléssel akár 30-40%-kal csökkenthetjük az üzemeltetési költségeket, ami nemcsak a havi kiadásokat enyhíti, hanem gyorsabb megtérülést is eredményez. Kevesebb energiára lesz szükség a kívánt hőmérséklet fenntartásához, így a hőszivattyúk és gázkazánok hatékonysága is maximálisan kihasználható. Hosszú távon egy jól megtervezett szigetelés nem csupán pénzt takarít meg, hanem növeli az ingatlan értékét és csökkenti az ökológiai lábnyomot is.” – tették hozzá a Gree szakemberei.

Hőszivattyúval (H tarifa mellett)

30%-os energia-megtakarítás esetén: 62.790 Ft/év

40%-os energia-megtakarítás esetén: 53.820 Ft/év

Gázkazánnal (rezsicsökkentett áron)

30%-os energia-megtakarítás esetén: 185.675 Ft/év

40%-os energia-megtakarítás esetén: 159.151 Ft/év

Tehát a számok alapján a megfelelő hőszigetelés és a hőszivattyús rendszer kombinációja kiemelkedően költséghatékony megoldást jelenthet, hiszen már a 30-40%-os energiamegtakarítással is jelentős összeget spórolhatunk évente. A számok azt mutatják, hogy egy jól szigetelt otthon hőszivattyúval működtetve nemcsak olcsóbb, hanem fenntarthatóbb is, hiszen kevesebb energiát használ fel, miközben környezetbarát módon biztosítja a kellemes beltéri hőmérsékletet. Hosszú távon a szigetelés és a hőszivattyú együtt a legmodernebb és leggazdaságosabb megoldást nyújtja a fűtési költségek optimalizálására.


Magyarországi támogatások és hatásuk a megtérülésre

A megtérülési idő elsőre hosszúnak tűnhet, azonban a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek, mint az Energetikai Otthonfelújítási Program, a Vidéki Otthonfelújítási Támogatás, vagy a Falusi CSOK, jelentősen csökkenthetik a beruházás saját költségét. Emellett napelemes rendszerrel kombinálva a fűtési költségek akár teljesen kiválthatók, így a beruházás megtérülése lényegesen lerövidülhet, akár 10 év alá is csökkenhet. Ezekkel a támogatásokkal a korszerűsítés nemcsak fenntarthatóbb, hanem pénzügyileg is sokkal előnyösebb befektetéssé válik.


Miért érdemes a hőszivattyút választani?

 Alacsonyabb üzemeltetési költség:

A hőszivattyúk rendkívül hatékonyan működnek, mivel a környezetből (levegőből, vízből vagy földből) nyert energiát hasznosítják a fűtéshez. Ennek köszönhetően jelentősen csökkenthetik az energiafogyasztást és a havi rezsiköltségeket, különösen hagyományos gáz- vagy villanyfűtéssel összehasonlítva.

✅ Gyorsabb megtérülés támogatásokkal:

Számos országban és régióban elérhetők állami vagy uniós támogatások, kedvezményes hitelek és adókedvezmények a hőszivattyús rendszerek telepítésére. Ezek a pénzügyi ösztönzők jelentősen lerövidíthetik a beruházás megtérülési idejét, így még vonzóbbá téve ezt a fűtési megoldást.

 Energiahatékonyság:

A hőszivattyúk kiemelkedő hatékonysággal alakítják át a felvett villamos energiát fűtési energiává. Egy korszerű berendezés akár 5-ször több hőenergiát képes előállítani, mint amennyi villamos energiát felhasznál, így minimalizálja az energiafelhasználást és a költségeket.

✅ Környezeti fenntarthatóság:

Mivel a hőszivattyúk megújuló energiaforrásokat használnak, jelentősen csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást és a fosszilis energiahordozók iránti igényt. Ha napelemes rendszerrel kombináljuk, akár teljesen karbonsemlegessé is tehetjük otthonunk fűtését.

 Hosszú távú stabilitás:

A hőszivattyúk hosszú élettartamra tervezett rendszerek, amelyek minimális karbantartási igény mellett is megbízhatóan működnek. A modern technológiának köszönhetően stabil és kiszámítható üzemeltetési költségeket biztosítanak, így hosszú távon is biztonságos és költséghatékony megoldást jelentenek.

A jelenlegi energiaárak, támogatási lehetőségek és környezeti szempontok figyelembevételével a hőszivattyú egyértelműen a legjobb választás.

Hogyan válasszunk hőszivattyút?

A hőszivattyú kiválasztása során többféle megoldás közül választhatunk, például levegő-víz, levegő-levegő vagy geotermikus rendszerek közül, melyek mind eltérő módon biztosítják a fűtést. A levegő-víz hőszivattyúk a radiátorokban vagy a falakban/padlóban vezetett csövekben keringő meleg vízzel fűtik a helyiségeket, míg a levegő-levegő rendszerek a légkondicionálókhoz hasonló elven működnek. Általánosságban a levegő-víz hőszivattyúk kínálják a legjobb ár-érték arányt, de a rendszer hatékonysága (COP/Coefficient of Performance), a szabályozási lehetőségek és az egyéb energetikai megoldások nagyban befolyásolják a megfelelő teljesítmény és méret kiválasztását.

“Ha például a fentebb már említett napelemes rendszert is telepítünk, a megtermelt zöld energiával akár teljesen lenullázhatjuk a fűtési költségeinket. Egy jól méretezett napelem-hőszivattyú kombinációval a háztartás fűtése és melegvíz-ellátása gyakorlatilag ingyenessé válhat, miközben jelentősen csökkentjük ökológiai lábnyomunkat is.” – emelték ki a Gree hozzáértői.

A beruházás gyorsabb megtérülése érdekében érdemes alaposan tájékozódni a már említett elérhető állami támogatásokról, forgalmazói kedvezményekről, valamint a magas hatékonyságú, jelentős energiamegtakarítást biztosító modellekről.

Mivel fogunk fűteni 10 év múlva? AI-vezérelt hőszabályzás és természetes hűtőközegek formálják a jövőt

0

A fosszilis energiahordozók árának folyamatos növekedése és az ezekhez kapcsolódó környezeti problémák miatt egyre nagyobb igény mutatkozik az alternatív, megújuló energiaforrások és intelligens vezérlések alkalmazására a hűtő-fűtő rendszereknél. A rohamosan fejlődő modern lakossági épületgépészet és klímatechnológia elsődleges célja az energiahatékonyság növelése, a fenntarthatóság és a felhasználói komfort javítása.

A fosszilis energiahordozók drágulása és a környezeti kihívások egyre sürgetőbbé teszik az alternatív, megújuló energiaforrásokra való átállást, valamint az intelligens vezérlőrendszerek széles körű alkalmazását. Ebben a szegmensben is megkerülhetetlenné vált az AI használata, hiszen egy szoftveres megoldással akár további 10-20 százalékos energiamegtakarítás érhető el.

Zöldenergia a hűtés-fűtésben


„A zöldenergia térnyerése egyértelműen meghatározza a jövőbeli hűtő-fűtő technológiákat. A napenergia kiaknázása nem csupán elektromos berendezéseink üzemeltetését teszi lehetővé, hanem akár a hőszivattyús rendszerek hatékonyságát is növeli. A villamosenergia-hálózattól való függőség csökkentésével ezek a rendszerek nemcsak fenntarthatóbbá, hanem gazdaságosabbá is válnak.” – hangsúlyozza Antal Mihály, a Gree légkondicionálók műszaki szakértője.

A hőszivattyú kifejezést általában levegő-víz rendszerű berendezésekre használjuk, vagyis olyan rendszerekre, amelyek a külső környezeti levegő segítségével vizet melegítenek, és így állítanak elő fűtési energiát vagy használati melegvizet. Azonban egy általános klímaberendezés is hőszivattyú.

„Egy hőszivattyú megújuló energiaforrásokat használ, így kevesebb szén-dioxid kibocsátásával tud fűteni, hűteni vagy használati melegvizet előállítani. Az innováció nemcsak a hatékonyság növelésében, hanem a kisebb környezeti terhelés szempontjából is optimálisabb megoldást jelent a hagyományos fűtési rendszerekkel szemben” – magyarázta a Gree szakembere.

Ahhoz, hogy a hőszivattyúk minél kisebb környezeti terheléssel működjenek, egyre jelentősebb fejlesztési irány a természetes hűtőközegek alkalmazása.

„A jelenleg használt hűtőközegek már nem károsítják az ózonréteget, az ilyen hűtőközegek használata már régóta tiltott. A levegőbe kerülésük azonban hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ezért a telepítő szakembereknek megfelelő képzésekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy tudják, hogyan kerüljék el a gázok légkörbe jutását” – emelte ki a Gree légkondicionálók műszaki szakértője.

A szintetikus hűtőközegeket felváltó természetes anyagok használatának célja, hogy a hőszivattyúk alkalmazása tovább csökkentse az ökológiai lábnyomunkat. „Ezek a természetes hűtőközegek, mint a szén-dioxid vagy a propán, a továbbiakban nem járulnak hozzá a környezetünk melegedéséhez. A jövőben egyre elterjedtebbek lesznek azon hőszivattyúk, melyek természetes hűtőközegeket használnak.” – tette hozzá Antal Mihály.

Mesterséges intelligencia az otthonokban

Az AI-alapú vezérlés képes optimalizálni az energiafelhasználást és előre jelezni a hőmérséklet-változásokat, ezzel csökkentve az üzemeltetési költségeket. A mesterséges intelligencia alapú rendszerek alkalmazkodóképességük, algoritmusuk révén folyamatosan tanulják a felhasználói szokásokat, ezzel csökkentik az energiafelhasználást és növelik a komfortérzetet. A klímatechnikában ezzel a szoftveres megoldással további 10-20 százalékos energiamegtakarítás eszközölhető ki.

„Az okosotthon-rendszerekbe integrált hűtő-fűtő klímaberendezések egyik nagy előnye, hogy távolról is irányíthatók. Így az otthonunk már a kívánt hőmérséklettel vár minket, mire betoppanunk. Ezzel jelentős megtakarítást is elérhetünk, hiszen a készülék csak akkor működik, amikor valóban szükséges. Az olyan fejlett algoritmusok, amelyek az időjárás-előrejelzések alapján módosítják a fűtési és hűtési beállításokat, tovább növelik a rendszerek hatékonyságát.”

A Gree klíma profija példaként említette a Gree Smart One és Gree Airy modelleket, amelyek fejlett AI-vezérléssel rendelkeznek, az okosotthon rendszerekbe pedig minden Gree berendezés integrálható.

Fejlesztések a hőveszteség csökkentéséért

A fenntartható klímatechnológia egyik kulcsa az épületek megfelelő hőszigetelése. Az energiatakarékos rendszerek csak akkor tudnak optimálisan működni, ha a felhasznált hőenergia nem vész el feleslegesen. A modern szigetelőanyagok és innovatív építési technológiák révén egyre hatékonyabb hőmegtartás valósítható meg, mely csökkenti a fűtési és hűtési igényt egyaránt.

„Az egészségmegőrzés is egyre nagyobb szerepet kap a modern klímatechnológiában. A fejlett légszűrő rendszerek, például az UV-szűrők, a Cold Plasma technológia vagy a páratartalom-szabályozók nem csupán komfortosabbá, hanem egészségesebbé is teszik a beltéri levegőt. Az allergének, baktériumok és vírusok kiszűrésével ezek a rendszerek hozzájárulnak a jobb életminőséghez. A friss levegő betáplálásának biztosítása például a Gree Airy hővisszanyerős rendszerével, további olyan innovatív megoldás, amely lehetővé teszi a hatékony szellőztetést anélkül, hogy jelentős hőveszteség keletkezne.” – magyarázza a Gree műszaki kollégája.

A jövő hűtő-fűtő technológiái egyértelműen az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és az intelligens vezérlés irányába haladnak. A megújuló energiaforrások integrálása, az okosvezérlés, a fejlett szigetelési megoldások és az egészségtudatos klímatechnológia együttesen meghatározzák az épületgépészet következő évtizedeinek fejlődési irányait.