A hazai ingatlanpiac tavaly a csökkenő befektetői aktivitás, a szegmensenként eltérő keresleti dinamika és a kiszámíthatatlan makrogazdasági környezet áldatlan hatásaitól szenvedett. A főváros hotelpiacán élénkülés mutatkozott, az irodapiac mozgását viszont az aggasztó lassúság jellemezte. Milyen kilátások várhatók az idei évben?
Gereben Mátyás, a CPI Hungary országmenedzsere nemrég arról beszélt, hogy Magyarországon kétsebességes ingatlanpiac alakult ki. „Egyes szegmensek, különösen a hotelek és a retail, kifejezetten erős teljesítményt mutattak, miközben az irodapiac lassabb, óvatosabb pályára került. Összességében a visszafogott befektetői aktivitás és a makrogazdasági bizonytalanság továbbra is meghatározta a piac működését” – fogalmazott a szakember. Leszögezte: ami a kereskedelmi ingatlanok értékesítésének szempontjait illeti, a megfelelő lokáció mellé felzárkózott a kimagasló szolgáltatási szint, az energiatudatosság és az üzemeltetési rugalmasság is. Gereben szerint az okosépület-megoldások, az adatvezérelt működésmód és a fenntarthatósági kritériumok napjainkban már a versenyképesség alapvető feltételei közé sorolhatók.
Kifejtette: az elmúlt évtizedek során kikristályosodott trendek az ingatlanhasználat természetében, továbbá a tulajdonos és a bérlő viszonyában is számottevő változásokat hoztak. „Ma már az ingatlan nem statikus termék, hanem egy folyamatosan változó, élő mini ökoszisztéma. Az emberközpontúság, a fenntarthatóság és a digitalizáció együtt határozza meg, mennyire képes hosszú távon értéket teremteni egy épület” – fogalmazott a szakértő.
Gereben szerint kézzelfoghatóan erősödött Budapest turisztikai csábereje, ami a szállodák eredményeiben is tükröződött. Kedvezőbbé váltak az occupancy és a GOP mutatók, és e tendencia 2026-ban is töretlenül folytatódhat. Mindez egyúttal ékesen bizonyítja, hogy a jó lokációjú, kielégítő színvonalú fővárosi hotelek iránti kereslet egyáltalán nem csappant meg, sőt épp ellenkezőleg: inkább izmosodott.
„A retail stabilan teljesített. Bevásárlóközpontjainkban és retail parkjainkban a bérbeadottság megközelítette a 100 százalékot, miközben nőtt a forgalom és az átlagos kosárérték is. A meglévő partnereink több mint 34 ezer négyzetméteren hosszabbítottak szerződést, és közel 9 ezer négyzetméteren új megállapodások születtek. Ez erős bérlői bizalomról árulkodik” – vázolta a retail szektorral kapcsolatos megfigyeléseit a szakember.
Gereben úgy véli, az irodapiac lassulásának okai a kereslet gyengeségében, a nemzetközi cégek visszafogottabb jelenlétében és a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben keresendők. „Ugyanakkor közel 60 ezer négyzetméternyi irodabérleti szerződést kötöttünk 2025-ben, valamennyit zöld megállapodás formájában. Ebből 46 500 négyzetméter hosszabbítás volt, ami jól mutatja portfóliónk megtartó erejét” – tette hozzá.
És hogy miként lehet ma versenyképesnek maradni a honi ingatlanpiacon? Gereben meglátása szerint kiváltképp felértékelődtek a rugalmas bérleti konstrukciók, a közösségi szolgáltatások, illetve az aktív, házon belüli vagyonkezelés. A fejlesztési piac napjainkban a pontosan pozicionált, zökkenőmentesen értelmezhető projektek irányába mozdult el, a retail portfólió fejlesztésében pedig továbbra is rengeteg a gyümölcsöző lehetőség – mutatott rá.
És hogy mik a kilátások 2026-ra nézvést? Ezzel kapcsolatban a következőképp fogalmazott az országmenedzser: „Továbbra sem lesz egységes a kép. A hotelszegmensben fennmaradhat a kedvező dinamika, a retail stabil alapokon működhet tovább, míg az irodapiac várhatóan még egy ideig alkalmazkodási kényszerben marad. Ebben a környezetben azok a szereplők lehetnek előnyben, amelyek egyszerre tudnak fegyelmezett üzemeltetést, fenntartható működést és a bérlői igényekre gyorsan reagáló szolgáltatási modellt kínálni.”
Forrás: CPI Hungary
Borítókép: Pedro Dias
