Egyre markánsabb a különbség a budapesti lakáspiac két meghatározó szegmense között: miközben a panellakások árai a tél végi csúcspont óta hónapról hónapra esnek, és júliusban idei mélypontjukra jutottak, addig a téglalakások tovább drágultak, s elérték az év eddigi legmagasabb árszintjét – közölte a Duna House.
A panellakások átlagos négyzetméterára februárban érte el a csúcspontját, azóta pedig lassú, ugyanakkor folyamatos mérséklődés figyelhető meg. Júliusra ebben a szegmensben az árak több mint 8 százalékkal múlták alul a februári maximumot, és olyan mélypontra süllyedtek, amilyenre az év eleje óta nem volt példa. Ráadásul nem is csupán egyetlen hónap átmeneti kilengéséről van szó: a tavaszi és a nyári időszak adatait összehasonlítva is világosan kirajzolódik a csökkenő tendencia.
A téglaépítésű lakások piaca ezzel szemben stabil maradt, sőt további áremelkedést jelzett: a tavaszi árszintekhez viszonyítva a nyári hónapokra tovább drágultak ezek az ingatlanok, júliusban pedig elérték az idei év legmagasabb átlagos négyzetméterárát. A két szegmens tehát egymással ellentétes irányba mozdult, és ez vezetett az árolló ismételt szétnyílásához.
A változás különösen szembetűnő. Tavasszal a panellakások átlagos négyzetméterára mindössze 11 százalékkal volt alacsonyabb a téglaépítésű lakásokénál – ekkor került egymáshoz a legközelebb a két piaci szegmens árszintje. Júliusra azonban a különbség ismét közel 21 százalékra nőtt, vagyis lényegében visszatért az év elején tapasztalt, jóval szélesebb árszakadék.
Érdekes ugyanakkor, hogy ebből a teljes lakáspiac szintjén szinte semmi sem érzékelhető. A használt lakások átlagos négyzetméterára összességében stabil maradt, sőt tavaszról nyárra hozzávetőleg 1 százalékkal még növekedett is – vagyis általános áresésről egyáltalán nem beszélhetünk. A felszínen érzékelhető stabilitás mögött azonban két, egymással ellentétes folyamat húzódik meg. Ennek magyarázata a piac összetételében keresendő: a budapesti használtlakás-piac hozzávetőleg négyötödét a téglaépítésű ingatlanok teszik ki, ezek drágulása pedig az összesített átlagban bőségesen ellensúlyozza a lényegesen kisebb súlyú panelszegmens visszaesését. Négyzetméterre számítva a panelek árcsökkenése valójában nagyobb léptékű, mint a téglalakások drágulása. A teljes piac mégis kiegyensúlyozottnak látszik, mert jelentősebb súlya miatt alapvetően a téglaépítésű lakások teljesítménye határozza meg az összképet.
„A panel ingatlan a leggyorsabban reagál a kereslet változására, mert itt a legnagyobb az első lakásvásárlók és a befektetők súlya, és ez a réteg lett most óvatosabb. A téglalakások keresletét szélesebb vevőkör adja, ezért az stabilabb” – fogalmazott Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
A panelt kereső vásárlók helyzete most egyértelműen kedvezőbbé vált, hiszen nemcsak az árak mérséklődtek, hanem az alku lehetősége is nagyobb lett. Panelt értékesíteni ugyanakkor értelemszerűen nehezebbé vált. Ebben a piaci környezetben a megoldást elsősorban a reális, az aktuális viszonyokat követő árazás jelentheti, a túlárazott hirdetések ugyanis várhatóan egyre kevesebb érdeklődőt vonzanak majd.
A téglalakások tulajdonosai ezzel szemben továbbra is stabilabb piaci környezetre számíthatnak, ebben a szegmensben ugyanis egyelőre nem indult meg az árak csökkenése.
„Ha ez az irány folytatódik, az árolló tovább tágulhat. A panel alakulása lesz az egyik legjobb mutató: ha itt megáll a csökkenés, az a teljes piac stabilizálódását jelzi majd, ha nem, az a lassulás elmélyülésére figyelmeztet” – fűzte hozzá Szegő Péter.
Forrás: Duna House
Borítókép: magnific.com
