A padlástér nem mindig kerül fókuszba, amikor az otthonunk felújításáról, energetikai ráncba szedéséről van szó, pedig egy igen fontos terület, főleg a hőveszteséget illetően. Most azt nézzük meg, hogy mire kell figyelni, amikor a padlástérrel foglalkozunk, milyen esetben érdemes belevágni a tetőtér beépítésébe, mit és hogyan szigeteljünk a födém vagy a tető esetében.
1.Hogyan döntsünk arról, hogy mit is kell pontosan szigetelni?
A padlás egy átlagos családi ház esetében nincs fókuszban, viszont jó ha tudjuk, hogy egy szigeteletlen födémen keresztül akár a megtermelt hőenergia 35-40%-át is elveszíthetjük.
Akkor kell dönteni a födém szigetelése mellett, ha nem tervezzük beépíteni a tetőteret, utóbbi esetben a tetőt kell szigetelnünk. Vagyis az első döntést akkor kell meghoznunk a szigeteléssel kapcsolatban, amikor a padlástér funkciójáról gondolkozunk.
2.Mikor kell a födémet szigetelni?
A födémet abban az esetben kell szigetelni, ha a padlást nem szeretnénk beépíteni. Mivel a meleg levegő felfelé száll, a födém pedig egy hatalmas felület, nagy mennyiségű meleg levegő tud elillanni ebben az irányban.
Egy jól kivitelezett födémszigeteléssel rendkívül sok hőenergiát tudunk megspórolni, ami megmutatkozik a fűtésszámlánkon is. De nem csak a fűtésen tudunk így spórolni, hanem az épület hűtésén is, hiszen egy jól szigetelt épület nehezebben melegszik fel a kánikula során, aki járt már szigeteletlen padlástérben, tudhatja, hogy szaunahőfokra is felforrósodhat a levegő ebben a térben.
És ez a forró levegő könnyebben melegíti fel a lakóteret is, ha nincs megfelelő szigetelőanyag a födémen.
3.Milyen szigetelőanyagot / módszert válasszunk a födém szigeteléséhez?
A födém szigetelésére többféle módszer is a rendelkezésünkre áll. A legegyszerűbb esetben, ha monolit beton födémünk van, akár mi magunk is hozzáfoghatunk a szigeteléshez megfelelő vastagságú üveggyapot vagy kőzetgyapot leterítésével. A hagyományos kiszerelésben (pl. bálában, táblában, feltekerve) megvásárolható ásványgyapotot egyszerűen kiterítjük a födém egészén.
Arra kell figyelni, hogy elegendően vastag legyen a szigetelőanyag és hogy résmentesen dolgozzuk el a szigetelőanyagot, így elkerülhetjük a későbbiekben a hőhidak kialakulását. Abban az esetben viszont ha fafödémmel vagy bonyolultabb betonfödémmel van dolgunk, esetleg van már rajta némi szigetelés, jobban járunk a fújható szigeteléssel. A fafödém rendkívül érzékeny a nedvességre, nem szereti a vizet, a párát.
Fafödém esetén különösen figyelnünk kell, hogy páraáteresztő anyagot válasszunk és a pára szabadon el tudjon távozni a szerkezetből. Ügyelnünk kell arra, hogy a lakótér felől minél kevesebb pára jusson be, míg a padlástérben keletkező pára minél gyorsabban el tudjon távozni a szabadba.
Ezt a szerepet látja el a tetőfólia, mely vízzáró, de páraáteresztő tulajdonsággal is bír. A fafödémek szigetelésére különös figyelmet kell fordítani, mert nem megfelelő szigetelőanyag választás esetén gombabetegségekkel, és jelentős fakárokkal nézhetünk szembe.
Ilyenkor ugyancsak ásványgyapotot (pl. üveggyapotot vagy kőzetgyapotot) fognak szétteríteni a szakemberek, viszont azzal a jelentős különbséggel, hogy a fújható szigeteléssel minden apró rés, flikk-flakk, kéménybeálló egyszerűen és résmentesen szigetelhető.
A födémszigetelésnél még azt is el kell döntenünk, hogy a későbbiekben a padlást szeretnénk-e tárolásra, egyéb célokra használni, vagy elegendő egy szervizút kialakítása.
4.Mikor érdemes a tetőtér beépítése mellett dönteni?
Ha a padlásteret lakhatóvá szeretnénk tenni, vagyis tetőtér-beépítésben gondolkodunk, akkor a beépítés után nem a födémet, hanem a tetőt kell szigetelni. Viszont a tetőtér beépítése előtt egy komolyabb vizsgálatnak kell alávetni az épületet.
Három összetevőt kell megvizsgálnia a statikusnak ahhoz, hogy döntést hozzunk, először is a födémet kell ellenőrizni: milyen anyagból van, milyen az állapota, aztán a falazatot kell megvizsgálni: el fogja-e bírni a ráépítést a meglévő fal? Végül az alapokat is meg kell nézni, kellően mély-e az alap, megfelelő anyagból van-e?
Ha a három vizsgálat alapján rendben van a ház, indulhat a tetőtér beépítése
5.Hogyan szigeteljük a tetőt?
A tető szigetelése komoly szakértelmet igényel. Ebben az esetben üveggyapottal érdemes dolgozni, viszont elengedhetetlen a megfelelő rétegrend kialakítása.
Tetőtér szigetelés esetén a ferde síkok szigetelése a fő feladat, illetve a tetőtéri helyiség feletti vízszintes felület (a tető csúcsa) szigetelése, amennyiben a falakat nem visszük fel egészen a csúcsig. A parazáró és a páraáteresztő fólia közé kerül behelyezésre a szigetelőanyag minden esetben.
A tetőtér hőszigetelése után már az első fűtési szezonban megérezhetjük a sikeres szigetelés áldásos következményeit.
Először is sokkal jobb lesz az épületben a komfortérzet, hamarabb felmelegszik az otthonunk. Amennyiben a nyílászáróink is rendben vannak, megszűnik a kellemetlen huzatosság, a belső falak vizesedése, a penészedés kialakulásának lehetősége. Persze ahhoz, hogy a nedvesedésért, penészedésért felelős párát kitessékeljük otthonunkból, szükség lesz a rendszeres, szakszerű szellőztetésre is.
A pénztárcánkon, bankszámlánkon is érezni fogjuk a hőszigetelés jótékony hatását, hiszen jelentősen kevesebbet kell költenünk a fűtésre és mivel kevesebbet megy a kazán, a szervizelésre, karbantartásra is alacsonyabb összeget kell félretennünk.
6.Mennyit nyerhetünk egy szigetelt padlással?
A padlás szigetelésével már az első fűtési vagy hűtési szezonban sokat nyerhetünk. Akár 25-30%-ot is megtakaríthatunk a rezsiből. Egyrészt alacsonyabb összeget kell kiadnunk a rezsire (gáz, villany, biomassza), hiszen kevesebb fűtőanyagot kell használnunk. Másfelől pedig sokkal komfortosabb lesz az otthonunk, mivel a szigetelésnek köszönhetően megszűnik a huzatosság érzete, jobb lesz az épület hőtartása.
Természetesen a födémszigetelés vagy a tetőszigetelés mellett fontos a homlokzat, lábazat szigetelése is és csak akkor fog hatékonyan működni a szigetelés, ha a nyílászárók is jó állapotban vannak, megfelelő módon szigetelnek.
