A magyar lakástulajdonosok 62 százaléka nem tudja, hogyan jogszerűen kiköltöztetni a bérlőt az ingatlanból, ha önszántából nem távozik a szerződés lejárta után – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) reprezentatív felméréséből, amelynek eredményét kedden ismertették az MTI-vel.
A közleményben kiemelik: július-augusztus fordulója évről évre az egyik legforgalmasabb időszak az ingatlanbérleti piacon, ami nem is meglepő, hiszen a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után sok ezren rohamozzák meg a kiadó lakásokat az egyetemi városokban. A felmérés szerint a magyar lakosság 76 százaléka tudta, hogy lakásbérleti szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni, a pusztán szóban kötött megállapodás érvénytelen. A részletes, egyértelmű bérleti szerződést a bérlők és a bérbeadók többsége is a legfontosabb garanciának tartja egy bérlemény kiadása során, sokkal inkább mint például a kauciót, a tulajdoni lapot vagy a munkáltatói igazolást, valamint a hosszú távú bérlést.
A többség azt is tudja, hogy egy bérelt lakásba fő szabály szerint más ember csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával költözhet be, illetve a kaució a szerződés megszűnésekor visszajár, ha a bérbeadónak nincs belőle levonható, a bérleti jogviszonyból eredő követelése, például elmaradt bérleti díj, rezsitartozás vagy épp megtérítendő kár – hangsúlyozták. A megkérdezettek többsége ugyanakkor nincs felkészülve arra, hogy a másik fél nem tartja be a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit: ha a bérlő nem költözik ki a szerződés lejárta után önként a bérleményből, és nincs közjegyzői okirat, akkor a bérbeadónak lakáskiürítési pert kell kezdeményeznie, a bérbeadó nem járhat el önhatalmúlag, ezt csak a válaszadók bő harmada (38 százaléka) tudta.
Hozzátették, hogy mások helytelenül megpróbálnának zárat cserélni, amihez azonban nincs joguk, illetve a rendőrséghez fordulnának, a rendőrség azonban jogerős bírósági végzés vagy közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás nélkül nem tud intézkedni. A hatóságok közreműködésére szükség esetén a végrehajtási eljárásban, a végrehajtó intézkedése mellett kerülhet sor.
Hangsúlyozták, hogy érvényes bérleti szerződést jogász segítsége nélkül is lehet készíteni, de hosszú távon akkor járnak a legjobban a felek, ha közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérik, a házilag, gyakran letölthető szerződésminták alapján készülő lakásbérleti szerződések általában ugyanis éppen akkor nem adnak védelmet, amikor szükség lenne rá.
Azt is fontos kikötni a szerződésben, hogy a bérlőnek az adott hónapban meddig, milyen módon – például készpénzben vagy banki átutalással –, pontosan milyen jogcímen kell megfizetnie a bérleti díjat és az egyéb költségeket, illetőleg tarthat-e háziállatot az ingatlanban, mik a kaució visszafizetésének feltételei, vagy mikor kell kiköltöznie a bérleti szerződés megszűnése után.
Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat komoly garanciát ad a bérbeadónak. Ha a bérlő nem teljesíti a közjegyzői okiratban vállalt kötelezettségét, a bérbeadónak nem kell bírósági pert indítania, hanem közvetlenül végrehajtást kezdeményezhet a közjegyzői okirat alapján – emelték ki.
Mint jelezték, a kötelezettségvállaló nyilatkozatot bármelyik közjegyzőnél meg lehet tenni személyesen, csak a bérlő és a bérlemény adataira, valamint a felek által megkötött bérleti szerződésre van szükség.
A bérlő és a bérbeadó dönthetnek úgy is, hogy a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés nemcsak a bérbeadónak jelent erősebb jogi védelmet, hanem a bérlő számára is egyértelmű, bizonyító erejű keretet ad: pontosan rögzíti többek között a lakbér összegét, módosításának feltételeit, a fizetési határidőket, valamint a bérleti jogviszony megszűnésének és a kiköltözésnek a szabályait – áll a felmérés eredményeit összefoglaló közleményben.
Forrás: MOKK
Borítókép: pexels.com
