A hazai albérletpiac élénküléssel zárta a márciust: a KSH–ingatlan.com lakbérindex új adataiból kiderül, hogy a lakbérek országosan és Budapesten egyaránt 1,6 százalékkal növekedtek a februárhoz képest.
„A friss adatok alapján tempósabb drágulást hozott a március. Hiszen februárban országos szinten és Budapesten is 5,4-5,4 százalékos volt az éves drágulás. Az ütemesebb bérleti díj emelkedése részben a tavaszi élénküléssel magyarázható, emellett az átlagkeresetek növekedése is felfelé húzza az albérletárakat” – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A márciusi adatokból az is kitűnik, hogy a legtöbb régióban szintén növekedtek a lakbérek havi összevetésben, ám a drágulás mértéke már eltérő volt. A legnagyobb havi növekedést a Nyugat-Dunántúlon regisztrálták: itt 2,8 százalékkal emelkedtek a lakbérek, míg Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon egyaránt 2,4 százalékos volt a növekedés. Az Észak-Alföldön 2 százalékkal, a Dél-Dunántúlon 1,8 százalékkal nőttek a bérleti díjak, Pest vármegyében pedig valamivel csekélyebb, 0,4 százalékos emelkedést mértek. A legkisebb mértékű havi változás a Dél-Alföldön történt, ahol 0,8 százalékkal emelkedtek a lakbérek.
Éves alapon a legdrámaibb drágulás a Dél-Dunántúlt jellemezte, ahol 11,8 százalékkal csúsztak feljebb a bérleti díjak, mint egy évvel korábban. A Közép-Dunántúlon 8,7 százalékos, az Észak-Alföldön 8,1 százalékos éves növekedést mértek. Az országos átlaggal megegyező, 7,3 százalékos drágulás volt megfigyelhető Pest vármegyében, míg a Dél-Alföldön 7,4 százalékos, Nyugat-Dunántúlon 7,1 százalékos, Észak-Magyarországon 7 százalékos emelkedést mértek. Ami Budapestet illeti, a visszafogott mértékben emelkedő lakbérszint nemcsak a teljes fővárost, hanem valamennyi kerületkategóriát is jellemezte, eltérő mértékben. A legkevésbé látványos éves szintű növekedést a budai hegyvidéki kerületekben i (I., II., XII.) mérték: ezekben összesítve 4,1 százalékkal emelkedtek a lakbérek. A legnagyobb volumenű drágulás a másik budai kerületcsoportot (III., XI. és XXII. kerület) és az úgynevezett pesti átmeneti kerületeket X., XIII., XIV., XIX., XX. érintette: előbbiekben 8,8, utóbbiakban 6,7 százalékos volt az éves albérlet-áremelkedés üteme.
Balogh László arról is szót ejtett, hogy a márciusi áremelkedés dacáraa fővárosi medián bérleti díjak 255 ezer forintnál jártak április közepén, ám a bérletidíj-olló még inkább összébb zárul. „200 ezer forint alatt nagyon nehéz jó albérletet találni, 300 ezer forint felett pedig nagyon nehéz kiadni egy lakást” – árulta el a szakértő. Az ingatlan.com adataiból kitűnik továbbá, hogy április közepén a legszélesebb albérletválasztékot nyújtó budapesti városrészek közül a XIII. kerületben 250 ezer, a XI. kerületben 270 ezer, a VI.-ban pedig 285 ezer forint volt a medián bérleti díj.
Az ingatlan.com szakértője hangsúlyozta: „Vidéken is kirajzolódik egy plafon, a debreceni medián bérleti díjak visszatértek a tavaly áprilisi 220 ezer forintos szintre, pedig 2025 szeptemberében már 240 ezer forintnál is jártak. A bérletdíj-olló további záródását jelzi, hogy három nagyváros – Szeged, Győr, Debrecen – már a 200 ezres szintet súrolja vagy átlépi, miközben a legolcsóbb vármegyeszékhely Békéscsaba, Miskolc és Szekszárd, ahol 110-130 ezer forint a medián. Vagyis már nincs olyan nagyváros, ahol 100 ezer forint alatt lennének a medián bérleti díjak, igaz 200 ezer forintnál átlagos bérleti díjra pedig elvétve van példa a fizetőképesség korlátai, valamint az Otthon Start Program albérletpiaci keresletet elszívó hatása miatt.”
Forrás: KSH–ingatlan.com
Borítókép: creativeart
