Noha a jelentős januári visszaesést februárban némi növekedés követte, az év eleji folyamatok alapján kijelenthető: az ágazat jövője továbbra sem rózsás.
A magyar építőipar januárban komoly visszaesést (-8,7% hó/hó) produkált, de mivel e fordulatot elsősorban az előnytelen időjárási tényezők okozták, így egyetlen elemzőt sem ért meglepetésként, hogy februárban már növekedés (+4,9% hó/hó) következett. Összességében elmondható, hogy az építőipari folyamatokat 2026 elején is nagy szélsőségek jellemezték, s a kilengések miatt még trendet is nehéz kapcsolni az ágazat teljesítményéhez – világít rá a Portfolio.hu cikke. Az elmúlt két év során stagnáláshoz közeli helyzet rajzolódott ki, ugyanakkor az építőipar továbbra sem tudott kitörni egy széles, lefelé tartó sávból. Joggal feltételezhető, hogy az első negyedév összeteljesítménye alacsonyabb lesz, mint amit 2025 utolsó negyedévében mértek, ami azt jelenti, hogy az ágazat nem fog hozzájárulni a GDP-növekedéshez.
Mindezen a márciusi adatok még változtathatnak, de kicsi az esély rá, hogy az első negyedéves eredmény kedvezőbb legyen a puszta stagnálásnál.
A KSH adataiból kitűnik, hogy februárban a megkötött új szerződések volumene az előző év azonos időszakihoz képest 44,8, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 38,7, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 51,5 százalékkal csökkent. Az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene 9,5 százalékkal szárnyalta túl a tavaly februárit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 0,9 százalékkal kisebb, míg az egyéb építmények építésére vonatkozóké 14,4 százalékkal nagyobb volt.
Forrás: Portfolio.hu
Borítókép: gpointstudio
