Egy esztendő alatt átrendeződött a magyar főváros ingatlanpiaci térképe, de a XIII. kerület megőrizte a vezető helyét – közölte a Duna House az MTI-vel csütörtökön.
Az ingatlanközvetítő adatai szerint az utóbbi egy év során főképp a II. és a XII. kerület népszerűsége nőtt, mivel a vevők egyre inkább értékelik a zöld környezetet. Ezzel párhuzamosan hátrébb szorultak az érdeklődési rangsorban a pesti oldal belső kerületei és főleg Újbuda. A XIII. kerület a jó közlekedésnek és a fejlett infrastruktúrának köszönheti a népszerűségét, tavaly március óta szinte mindig ez a városrész volt a legkeresettebb – hangsúlyozták.
A Duna House az utóbbi egy év adataiból arra következtet, hogy az árak emelkedése is jelentősen befolyásolhatja az ingatlanpiac alakulását.
Ez okozhatta a XI. kerület háttérbe szorulását is, az új lakások iránti kereslet itt hajtotta föl leginkább az árakat, de ezzel szűkítette a fizetőképes vevői kört. A növekedés megtorpanhat ilyen esetben, a piac ugyanis visszajelez, ha az árazás elszakad a fizetőképes kereslettől – olvasható a közleményben.
Márciusban újra gyorsult a lakásárak emelkedése: országos szinten havi összevetésben 2 százalékkal nőttek az árak, a februári 0,8 százalékos ütemhez képest, a fővárosban pedig a februári minimális csökkenést 1,1 százalékos emelkedés követte – közölte az ingatlan.com az MTI-vel.
Országosan az éves lakásár-emelkedés márciusban 15,8 százalék volt a februári 15,6 százalék után, Budapesten viszont a februári 14,6 százalékos éves ütem 13,7 százalékra mérséklődött. A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: a budapesti lassulás mögött két fontos tényező áll.
Egyrészt a fővárosban jóval magasabb árszintről indul a piac, ezért ugyanakkora nominális drágulás százalékosan kisebb növekedést jelent, mint az olcsóbb térségekben. Másrészt a budapesti drágulást továbbra is fékezi az Otthon Start program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja is. A használt lakások és házak átlagos négyzetméterára Budapesten április elején 1,43 millió forintot tett ki, ami 1,2 százalékos emelkedés március elejéhez képest. A használt társasházi lakásoknál ugyanakkor az 1,5 millió forintos négyzetméterár hónapok óta stagnál, ezt a szintet ugyanis már tavaly november közepén elérte a piac.
Budapesten kívül ezzel szemben az ingatlanok jellemzően jóval olcsóbbak, így az 1,5 millió forintos árplafon nem jelent érdemi korlátot a további drágulásnak – tette hozzá a szakértő. A régiós adatokról közölték: márciusban havi alapon Dél-Dunántúlon 4,6 százalékos, Észak-Alföldön 3,7, míg Dél-Alföldön 2,1 százalékos, míg éves összevetésben Dél-Alföldön 20,2 százalékos, Pest vármegyében 17,3, Észak-Magyarországon 16,3 százalékos emelkedést mért az ingatlan.com lakásárindexe. Balogh László a közleményben megjegyezte, a következő időszak nagy kérdése, hogy a kínálat bővülése mennyire fékezheti az árnövekedést, különösen a nagyvárosi piacokon.
Rámutattak, hogy Budapesten tavaly áprilishoz képest a lakóingatlan-kínálat 27 ezerről 34 ezerre nőtt, ami 25 százalékos bővülés egy év alatt. A használt társasházi lakások körében több mint 40 százalékos kínálatnövekedés történt, miközben a medián négyzetméterárak ebben a szegmensben csak 7 százalékkal emelkedtek tavaly április óta. Ez arra utal, hogy a piacra kerülő eladó lakások száma gyorsabban nő, mint az árak, így az áremelkedés tempója fokozatosan fékeződhet, ami hosszabb távon az eladók közötti verseny erősödését hozhatja és javíthatja a vevők alkupozícióját.
Mindezek mellett jelezték, a kereslet havi és éves összevetésben is csökkent, ezért a következő hónapokban a lakáspiacon az eddiginél kiegyensúlyozottabb erőviszonyok alakulhatnak ki, ahol a vásárlók mozgástere fokozatosan nőhet.
Forrás: Duna House
Borítókép: KamranAydinov
