Még várat magára a látványos élénkülés az albérletpiacon: a felsőoktatási felvételi ponthatárok közzététele után országosan 6 százalékkal emelkedett a kiadó lakások iránti napi telefonos érdeklődések száma.
Ez csak kis mértékben haladja meg a tavaly mért 5,4 százalékos növekedést, miközben 2024-ben ugyanebben az időszakban több mint 15 százalékkal bővült az átlagos napi kereslet – közölte csütörtökön az MTI-vel az ingatlan.com.
A közleményben Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte, hogy az idei adatok alapján az albérletpiac kettészakadásáról lehet beszélni. Országos szinten visszafogottabban indult a szezon, ugyanakkor több jelentős egyetemvárosban a tavalyinál, sőt néhol még a 2024-es szintnél is nagyobb mértékben erősödött a kereslet. Mindez arra utal, hogy a hallgatók lakáskeresési aktivitása nem csillapodott, hanem inkább azokban a városokraés városrészekre összpontosul, ahol nagyobb felsőoktatási intézmények működnek, miközben a kedvező árú albérletek kínálata korlátozott maradt.
A szakértő hozzátette: a piac alakulását a legtöbb térségben célszerű a 2024-es adatokhoz viszonyítani, mivel már a tavalyi albérletszezon is visszafogottabb volt, mégpedig az Otthon Start program elindulásának köszönhetően.
Jelentős területi különbségek rajzolódnak ki az egyetemvárosokban
A közlemény szerint az országos átlag mögött jelentős területi eltérések fedezhetők fel. Szegeden a napi érdeklődések száma átlagosan 66 százalékkal nőtt, Debrecenben 47, Nyíregyházán pedig 30 százalékos emelkedést mértek. Budapesten a XI. kerületben 16, a IX. kerületben közel 10 százalékkal emelkedett az érdeklődések száma.
A legnagyobb arányú növekedést Dunaújvárosban tapasztalták, ahol az alacsony kiinduló bázis miatt 85 százalékkal ugrott meg a kiadó lakások iránti napi átlagos érdeklődések száma.
A kínálati oldal is mérsékeltebben reagált a szezon kezdetére. Míg tavaly július elejétől a ponthatárok kihirdetését követő hétig országosan közel 6 százalékkal bővült a kiadó lakások kínálata, addig idén ugyanezen időszak alatt mindössze 2 százalékos növekedést regisztráltak.
A főváros kerületeiben 5 százalékkal, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban pedig több mint 17 százalékkal kevesebb kiadó ingatlan állt a bérlők rendelkezésére, mint egy évvel korábban. A kínálat szűkülésének egyik lehetséges oka az lehet, hogy a lakáskiadásból származó hozamok is csökkentek.
Balogh László arra is felhívta a figyelmet, hogy a ponthatárok közzétételét követő első héten gyakorlatilag sehol sem változtak számottevően a bérleti díjak.
Augusztus elején Budapesten a kiadó lakások medián bérleti díja 260 ezer forint volt. A XIII. kerületben ez 270 ezer, a XI. kerületben 285 ezer, a VIII. kerületben 240 ezer, a VI. kerületben 290 ezer, míg a VII. kerületben 249 ezer forintot tett ki. Ezzel szemben a XIX. kerületben 200 ezer, a XXI. kerületben pedig 210 ezer forint volt a medián bérleti díj.
Az egyetemvárosok közül Debrecenben 220 ezer, Szegeden 215 ezer, Győrben és Székesfehérváron egyaránt 200 ezer, Pécsen 183 ezer forint volt a medián bérleti díj. Miskolcon 130 ezer, Dunaújvárosban pedig 145 ezer forintot tett ki a középérték – derül ki az ingatlan.com közleményéből.
Forrás: MTI
Borítókép: magnific.com
