péntek, május 9, 2025
Home Blog Page 8

Zártkeri ingatlan – előnyök és hátrányok

0
falusi csok

Az ingatlanhirdetések böngészésekor elkerekedik az átlagos vásárló szeme, amikor a drága belterületi ingatlanokat követően elér a kedvezőbb árú, de külterületen található házak sorához. Az olcsó négyzetméterár azonban nem minden! Hogy mit jelent a zártkert kifejezés és milyen buktatókkal kell számolni a vásárlás során? A Duna House szakértői összeszedték a fontos tudnivalókat!

 

Építési telkeket és zártkerteket akár befektetési céllal, akár önerős építkezés céljából országszerte keresnek az érdeklődők. Zártkerteknek a település közelében lévő, külterületi, mezőgazdasági célt szolgáló telkeket nevezi a köznyelv, amelyek kisebb beépíthetőségi százalékkal rendelkeznek, ilyenek például az üdülőövezetek telkei. Ezek 50%-ban hitelezhetőek és egy hosszabb jogi procedúra során lakóházzá is átminősíthetőek, azonban elsősorban gazdasági épületek, amelyeket nem életvitelszerű lakhatásra terveztek.

A fejlettebb infrastruktúrájú területek könnyebb elérhetősége, valamint a munkalehetőségek magasabb száma miatt a Falusi CSOK-kal érintett településeken természetesen magasabb a kereslet a zártkerti ingatlanok iránt, illetve a megyeszékhelyek, nagyobb települések agglomerációi is népszerűbbek. ű

„A zártkerti ingatlanok, telkek iránti kereslet a pandémia óta megnövekedett, az olcsóbb otthonteremtés reményében Babaváró támogatással kombinálva a gyermeket tervező családok és az elszálló élelmiszerárak miatt az önfenntartást választók között népszerű ez az ingatlantípus.

Érdemes a kedvező vételáron túl is látni, hiszen jellemzően költséges fatüzeléses vagy elektromos fűtésrendszerrel rendelkező, nem lakhatási célra készült épületekről beszélünk, így az életvitelszerű ottlakás és a napjainkban kiemelten fontos, alacsonyabb energiafogyasztás érdekében mindenképpen kell pénzt szánni átépítésre, felújításra, de legalább a fűtésrendszer korszerűsítésére a zártkerti otthonoknál is.” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

2022-ben már a zártkerti ingatlanok piacán is számottevő, akár 40-50%-os áremelkedés is tapasztalható.

 

Az árazás nagyban függ a lokációtól, a már bevezetett, vagy elérhető közműcsatlakozási lehetőségektől, a telek besorolásától és a rajta álló épület jellegétől. Általában nyaralókból, pincékből, szőlőfeldolgozó présházakból teremtenek lakhatásra alkalmas életteret.

Az eladási áruk fele annyi, mint egy hasonló komfortfokozatú, belterületi ingatlanénak, a fenntartási költség kedvező, hiszen a közművek közül általában csak a víz és a villany érhető el, napelem telepíthető, viszont építményadót itt is kell fizetni.” – folytatta a szakértő.

Az ún. más célú hasznosításnak köszönhetően tanyagazdaság, birtok is kialakítható ezeken a területeken, így ugyanúgy lakóházat lehet rájuk építeni, mintha belterületi építési telekről lenne szó. Gyümölcsössel, szőlővel könnyebb az átminősítési eljárás, általában 1-3%-os beépíthetőséggel kalkulálhatunk.

A befektetői körben is kelendő ez az ingatlantípus, sokan keresik például állattartás, lovarda, kutyakiképzés, császárfa ültetés, mogyorótermelés stb. céljából, de földművelésre is vásárolnak ilyen területeket a helyi gazdák.

A „nyomott” vételár ellenére sem érdemes alapos tájékozódás nélkül elköteleződni. Szerződéskötés előtt tanácsos egy ingatlanszakértő és egy szakjogász bevonása is, hiszen a hagyományos házvásárláshoz képest sokkal több nehézségbe ütközhet az ember és hosszan elhúzódhat a vásárlás folyamata.

Finanszírozási szempontból is bonyolultabb a tranzakció. Piacképes ingatlan esetén lehet finanszírozó bankot találni, de nagyobb önerő szükséges és kiemelten fontos, hogy minden dokumentáció stimmeljen, így a tulajdoni lapnak és a térképmásolatnak is a tényleges valóságot kell tükröznie. Amennyiben a területen lévő ingatlan besorolása nem lakóingatlan, akkor a családtámogatási kedvezmények nagy többsége sem igényelhető a vásárlás során.

 

forrás: DH

borítókép: Randy Fath / Unsplash

Marketing, PR: DLX MEDIA

A befektetők uralják a nyári ingatlanpiacot

0
befektető ingatlanpiac

Az ingatlanpiacon továbbra is kitart a nyár, az extrém szabadságolási időszak és a változó gazdasági és társadalmi környezet erős, legutoljára a járvány sújtotta 2020-as év májusában tapasztalt visszaesést jelentett a tranzakciók számában.

2022 júliusában a Duna House által becsült 8 978 adásvétel az előző hónaphoz képest 17%, az előző év hasonló időszakához képest 20%-kal gyengébb forgalmat mutat.

A rezsicsökkentés változásának bejelentése és a továbbra is emelkedő kamatkörnyezet miatti várakozás csökkentette az aktivitást a piacon, azonban a júliusi adatok alapján összességében fokozott tempóval zárultak az eladások, elsősorban – mind vidéken (29%), mind pedig Budapesten (44%) –

a legfőbb vásárlási okként megjelenő befektetői aktivitásnak köszönhetően.

A panellakások forgási sebessége kitart, a vidéki panelek értékesítéséhez mindössze 2 hónap elegendő és már a fővárosban sem kell sokáig várni a vevőre, kevesebb mint 2,5 hónap kell a sikeres tranzakciózáráshoz a házgyári lakások esetében.

A használt téglalakások eladási ideje is igazodik a piac ritmusához idén júliusban, a fővárosban átlagosan 3 hónapba telik eljutni a szerződéskötésig, míg a nyugati országrészben és a főváros belvárosi kerületeiben a tavalyihoz képest most kissé tovább tart az ingatlaneladás.

A nemrég bejelentett kormányzati döntések (5%-os lakásáfa, CSOK és Babaváró folytatása) azonban hosszabb távon erősíthetik az aktivitást a szakemberek szerint.

A Duna House Pénzügyek becslése alapján a jelzáloghitel-piacon is elkezdődött a csökkenő tendencia. 2022 júliusában 110 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott, ami 17%-os csökkenést mutat a tavaly júliusi 132,6 milliárd forintos tényadathoz képest, az idei júniusi becsléshez képest pedig szintén 8%-os elmaradásban van.

A kormány bejelentései egyértelmű hatással vannak az ingatlanpiacra, a Duna House júliusi tranzakciós paraméterei alapján

megnőtt az alacsony fenntartási költségű, akár befektetésként is hasznosítható ingatlanok, így a kislakások iránti kereslet.

A fővárosban a befektetők körében kedvelt méretkategóriákba tartozó lakások (20-40 és 60-80 m2) az eladások 45%-át fedték le a pesti oldalon. A befektetők számára vonzó belvárosi kerületek iránti érdeklődés is megugrott a fővárosban.

A kerületek közötti népszerűségi versenyben Angyalföld után Erzsébetváros, majd Terézváros került dobogóra 2022 júliusában.

Az ingatlanárak sokak által várt mérséklődését a csökkenő vásárlói aktivitás sem hozta meg. Az elmúlt hónap adatai alapján az eladások egyre inkább a magasabb értékkategóriák felé tolódtak el. Országosan (Közép-Magyarország kivételével) a megvalósult tranzakciók 22%-a 40 millió forintos érték felett zárult, Pest megyében a júliusban értékesített ingatlanok 42%-a 50 millió feletti áron talált új tulajdonosra.

Érdekesség azonban, hogy a fővárosban csökkent a legmagasabb értéket képviselő árkategória iránti érdeklődés. Míg 2022 májusában Budán 30, Pesten 20%-ban 70 millió forint feletti otthonokra szerződtek, addig júliusban a budai és a pesti oldalon is a 40-50 millió forint közötti ingatlanoké volt a főszerep.

Kitartanak az eladók az első meghirdetett ár mellett, a kezdő árakhoz képest minimális irányárváltozásra hajlandóak csupán, azonban a vevők átlagosan 2-5%-ot is tudnak alkudni a végső árból.

A keleti országrészben, a tégla lakások esetében nagyobb mozgásteret hagytak az eladók, a vevői alku a 10%-ot is elérte idén júliusban.

3 érdekes adat

  • Tavaly júliushoz képest a belvárosi kerületekben 3 százalékpontos árcsökkenés tapasztalható.
  • Elérte a 10 százalékot a vevői alku a kelet-magyarországi téglaépítésűeknél.
  • 40-50 millió forint között kelt el a legtöbb otthon idén júliusban.

 

Kapcsolódó: 

forrás: DH

borítókép: Unsplash

Lakásfelújítás megtakarítás nélkül?

0
otthonról dolgozó magyarok 48 százaléka fejlesztette lakását a távmunka miatt

Kevesebb mint fél év áll rendelkezésére az otthonfelújítási támogatás igénylésére azoknak a családoknak, akik az állami hozzájárulást kihasználva szeretnének javítani lakhatási körülményeiken.  Ha a munkálatok finanszírozására nem áll rendelkezésre a teljes összeg, akkor a kamattámogatott hitel nyújthat megoldást, ami jelenleg 9 bank kínálatában elérhető. Hogy mekkora előnyt jelent ez napjaink változó kamatkörnyezetében más, ingatlanfelújításra felhasználható jelzálogalapú kölcsönökkel szemben? A Duna House Pénzügyek szakértői kiszámolták!

Az otthonfelújítási támogatás tavaly januári bevezetése óta 2021 év végéig közel 88 ezer igénylés futott be a Magyar Államkincstárhoz, az eddig az időpontig folyósított támogatások összege meghaladta a 128 milliárd forintot.

Az otthonfelújítási támogatás biztosan 2022. december 31-ig igényelhető, a legalább egy, 25 év alatti gyermeket nevelő családok számára nyitott lehetőség célja a lakhatási körülmények javítása és a magyar lakásállomány megújulásának ösztönzése.

A felújítási, korszerűsítési költségek felét – maximum 3 millió forintnyi összeget – vállal át az állam, ennek köszönhetően lehetőség nyílik például megújuló energiaforrást használó rendszerek vásárlására.

„Míg 2021-ben főként a járványhelyzet miatti bezártság és a kényelem fokozása késztette az embereket otthonaik felújítására, addig 2022-ben az elmúlt hónapok történései teszik egyre indokoltabbá például a fűtéskorszerűsítési munkálatokat. Az otthonfelújítási támogatáshoz kínált kamattámogatott hitel más, piaci kamatozású, felújításra használható jelzálogalapú kölcsönökkel szemben elérhető és megfizethető alternatíva, amit megéri kihasználni, ha nem áll rendelkezésre a munkálatokhoz szükséges tőke.” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

 

Állami kamattámogatással, fix, maximum 3%-os kamattal

A kizárólag a lakásfelújítási támogatáshoz igényelhető hitelt egyedi állami kamattámogatással, fix, maximum 3%-os kamattal, legfeljebb 6 millió forintos hitelösszegig, maximum 10 éves futamidőre jelenleg 9 pénzintézet kínálja.

A jelzálogalapú kölcsön havi törlesztőrészlete igen kedvező, akár a teljes, akár feleakkora kölcsönnel számolunk. Azonban nem mindegy, hogy melyik banktól vesszük fel ezt a kölcsönt, a legkedvezőbb ajánlatnál, 6 millió forint esetén, 10 éven keresztül fixen 57.936 forintot kell havonta visszafizetni.

Pozitív elbírálás esetén a 3 milliós otthonfelújítási támogatást automatikusan, előtörlesztési díj felszámítása nélkül betörlesztik a támogatott otthonfelújítási hitel tőketartozásába, ezáltal automatikusan csökken a hiteltartozás és a havi törlesztőrészlet körülbelül 29 ezer forintra módosul.

 

Záros határidőn belül megnőhetnek a kamatok

 

A hatmilliós hitelre így összességében megközelítőleg mindössze 6,5 millió forint fizetendő vissza a futamidő végéig, amiből 3 milliót áll az állam. Aki az otthonfelújítási, kamattámogatott hitelt választja, annak a felújítás számláit maximum a kölcsön folyósításától számított 1 éven belül be kell nyújtania a bankba, vagyis a hitelből finanszírozott munkák elvégzésére 1 év áll rendelkezésre. 

„Nehezen versenyezhet ezzel az ajánlattal a többi piaci hitel, bár a támogatás igénylésének formai követelményei, a számlázással kapcsolatos előírások és a határidők betartása teljesíthető, de teher lehet az igénylők számára.” – tette hozzá Benedikt Károly.


Piaci hitelkonstrukciók felújításra

Ha valaki nem tud vagy nem szeretne élni a kamattámogatott hitel előnyeivel, akkor is vehet fel kölcsönt ingatlanfelújítás, -korszerűsítés céljából.

A piaci hitelkonstrukciót választóknak a legrugalmasabb bank esetében 2 év áll rendelkezésre a szakmunkák elvégzésére és számlát sem szükséges bemutatniuk a bank felé, a kölcsön futamideje pedig akár 30 év is lehet.

Azonban megvan az ára ennek a rugalmasságnak, hiszen egy átlagjövedelem medián értékét, nettó 273 700 forintot kereső ügyfél egy hasonló kondíciókkal rendelkező, 10 éves futamidőre szóló, fix kamatozású, jelzálogalapú, 6 millió forintos kölcsönt 25 banki ajánlat közül a legkedvezőbb esetében 7,84 százalékos kamattal kaphat meg, ami 72.290 Ft összegű havi törlesztőrészletet és körülbelül 8,8 millió forint visszafizetendő összeget jelent.

 

 

forrás: DH

 

2022 legérdekesebb ingatlanpiaci adatai

0

Mozgalmas volt az idei első félév a hazai ingatlanpiacon. Lendületes kezdés után a szűkülő kínálat mellett a kereslet is kissé alábbhagyott, de így sem volt hiány szélsőségekből a piacon. A legdrágább ingatlan eddig 860 millióért cserélt tulajdonost, a fővárosban az adásvételek 22%-a már milliós négyzetméterár felett van. A Duna House szakértői összegyűjtötték 2022 eddigi legérdekesebb, magyar ingatlanpiaci adatait!

„2022-ben számos tényező formálta az ingatlanpiacot, az év eleji rekordok után a választásoktól kezdődően csökkenni látszik a kereslet, amelyre a szomszédos háborús helyzet, valamint a változó kamatkörnyezet és a kormányzati bejelentések is hatást gyakorolnak. Az ingatlanok áremelkedése azonban még mindig töretlen, nehezen meghatározható, hogy milyen irányba mozdul majd el a piac a következő negyedévben.” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. „Lassuló piaci tendenciák mellett nem várunk szélsőséges zuhanást, az enyhébb nyár után kicsit aktívabb őszi szezon jöhet.” – folytatta a szakértő.

Átlagok 2022-ből

Az átlagos négyzetméterárak emelkedése országos viszonylatban tapasztalható, a 2022-es év első felének értékesítési adatai alapján vidéken családiházat 330 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehet vásárolni, míg a fővárosban közel a duplájába kerül egy négyzetméter.

Rekordokat döntenek a panellakások is, vidéken átlagosan 443 ezer forintért kelnek el, a fővárosban pedig átlagosan 716 ezer forintot kérnek értük négyzetméterenként az eladók.

A téglaingatlanok áremelkedésének mértéke visszafogottabb a panelotthonokéhoz képest, azonban az átlagos négyzetméterárak még így is jóval a panelek árszintje felett alakulnak.

Vidéken 532 ezer forintért, míg Budapesten 846 ezer forintért vásárolhatnak téglaépítésű lakást az érdeklődők.

Országosan emelkedett a milliós négyzetméterár feletti ingatlanok aránya, az idei első félévben a Duna House által értékesített ingatlanok 8%-a egymillió forint feletti négyzetméteráron kelt el, a tavalyi közel 3%-hoz képest, csak Budapestet vizsgálva ez az érték 22,5%, míg 2021-ben mindössze kevéssel haladta meg a 10%-ot.

Érdekesség, hogy az idei évben már a milliós négyzetméteráron értékesített panellakás sem elképzelhetetlen, egy 36 négyzetméteres lakás 39 millió forintért cserélt gazdát, a népszerű Újlipótvárosban, a XIII. kerületben.

Míg az árak kilőttek, addig rakétagyorsasággal zárultak a tranzakciók az elmúlt két negyedévben. Gyors ütemben kelnek el az ingatlanok országszerte, a Duna House által értékesített lakások és házak közel 4%-a kevesebb, mint egy hét alatt talált új tulajdonosra.

Ingatlanpiaci leg-ek

A legkisebb és egyben legalacsonyabb végső áron értékesített ingatlan egy jászberényi hobbitelken álló, 10 négyzetméteres kisház volt, amely 1,1 millió forintért talált gazdára. Ezt egy 11 nm-es kecskeméti, teljesen felújított minigarzon követi a rangsorban, amely rövidtávú bérbeadás céljából, központi elhelyezkedésének köszönhetően kiváló befektetés. Új tulajdonosa több mint egy millió forintot fizetett érte négyzetméterenként.

A luxus ingatlanoké az élmezőny négyzetméterár tekintetében, a csúcstartó egy II. kerületi, újépítésű, panorámás, jakuzzis és medencés, háromszintes luxus családiház, amiért közel 2,3 millió forintot kaptak a régi tulajdonosai négyzetméterenként.

Szoros versenyben, mindössze 1 000 forint különbséggel négyzetméterenként a második helyen egy XIII. kerületi újépítésű luxus lakás áll, elvehetetlen dunai panorámával, amelyért 2 283 949 Ft/m2-t fizettek.

Végső vételár szempontjából a téglaépítésűek között a rekorder egy vidéki birtok, Bécstől és Budapesttől egyaránt másfél órányi távolságra. Az ingatlan 600 m2-es lakótérrel rendelkezik, 14 szoba található benne, abból 7 hálószoba saját fürdővel rendelkezik, több mint 860 millió forintot fizettek érte.

A panelek mellett sem mehetünk el szó nélkül, a legmagasabb áron megvásárolt fővárosi és vidéki panel között 18,6 millió Ft az árkülönbség. A Rómaifürdőnél található lakás 61,5 milliót, a vidéki csúcstartó, veszprémi ingatlan pedig 42,9 milliót kóstált.

A legtekintélyesebb alapterülettel rendelkező, Duna House által 2022-ben értékesített ingatlan egy 1030 m2-es kolosszus, egy felújítandó kastély Veszprém megyében. Érdekesség, hogy míg méret tekintetében abszolút győztes, addig a legalacsonyabb négyzetméterárú otthon kategóriát is magáénak tudhatja, potom 135 ezer forintos négyzetméteráron kelt el.

A fővárosi eladásra kínált otthonok között nem ritka, hogy több mint 100 évvel ezelőtt épült házban található az ingatlan. A Duna House közreműködésével 2022-ben létrejött tranzakciók közül a legkorosabb címet egy fővárosi, III. kerületben, az óbudai Fő téren található műemlék társasház, 1750-es években épült épületrészében kialakított, felújított, kivételes hangulatú lakás szerezte meg.

 

 

forrás. DH

borítókép: Bence Balla-Schottner // Unsplash 

Ingatlanpiac: menekülés a magas rezsi elől

0

Éles váltás körvonalazódik a hazai ingatlanpiacon azt követően, hogy a kormány módosított a rezsicsökkentés szabályain, ugyanis nem tudják az emberek, hogyan alakul a rezsiköltség a jövőben, erről beszélt Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa. A szakember szerint a nagy házak népszerűsége csökkenhet, az egyedi lehetőségeket keresik most a vásárlók, mert bizonytalanok, néhány év múlva melyik hűtés-fűtési rendszer lesz a legkifizetődőbb. De az már most megfigyelhető, hogy a hőszivattyús és az elektromos megoldások, napelemmel kiegészítve még inkább felértékelődhetnek.

Egyre több kétségbeesetten számolgató ügyféllel találkozni az ingatlanirodákban is az új energia- és gázár szabályozás miatt, hirtelen ugyanis mindent elkezdtek kerülni az emberek, aminek magas a rezsije.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, az óvatosság olyan szintre jutott most a piacon, hogy

előfordult olyan eset, amikor egy nagyobb értékű ház megvásárlásától is elállt a vevőjelölt, mert annak olyan magas lett volna a rezsije, hogy még a foglaló elvesztésével is megérte kihátrálni az üzletből.

A szakember rávilágított, a 2000-es években a távhős panellakások energiagazdálkodása volt a legkevésbé megfelelő, ezért ezeknek az ingatlanokat nyomottabb is volt az ára. Aztán jött a rezsicsökkentés és a panelprogram, és gazdaságossá váltak. Éppen ezért van most mindenkiben bizonytalanság, mert nem tudni hogyan alakul a helyzet. Mindenkinek az a célja, hogy olyan lakást vegyen, aminek néhány év múlva is megfizethető lesz a fenntartása.

„A központi fűtési rendszerek nem helyben szennyeznek és viszonylag gazdaságosan állítják elő a hőt, éppen ezért itt nem is érvényesül a piaci ár, a havi rezsiben nem fog megmutatkozni. Ez egyben azt is jelenti, hogy rövid távon fel fog emelkedni az áruk. Vannak viszont a nagy fogyasztású társasházak, ahol újra előtérbe kerülhetnek majd az egyedi gázfűtéses, cirkós megoldások” – magyarázta.

Hozzátette, ezeket a típusú lakásokat az utóbbi időben nem annyira keresték, mert minden évben ellenőriztetni kell azokat, ráadásul a hűtést sem lehet velük megoldani, tehát macerásnak számítanak. Most viszont újra kedveltté válhatnak, mert kvótán belül lehet velük maradni.

Az a cél, hogy gazdaságos legyen a hűtés-fűtés


Gadanecz Zoltán úgy látja, mindenki azt fogja keresni, ami egyedi és kis fogyasztású, valamint hosszabb távon is valószínű, hogy gazdaságos marad a fenntartása. Autós példával élve arról beszélt, Németországban népszerűek a CNG gázzal hajtott járművek, melyek viszonylag sokat fogyasztanak, de ha olcsó a gáz, kilométerre vetítve ezekkel a legolcsóbb közlekedni. Csak ha éppen a gáz megdrágul, onnantól veszteségessé válik a beruházás.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról is beszélt, hogy a hőszivattyús és elektromos megoldások akár napelemmel kiegészítve népszerű megoldásnak számítanak. Az elektromos fűtés esetében viszont egyelőre nem tudni, a szolgáltató hogy fog számolni, azaz ha valaki oda-vissza villanyórát használ, akkor ezt miként számlázzák majd ki.

 

„A jelenlegi helyzet nagy nyertesei egyértelműen azok lesznek, akik korszerű berendezéseket használnak, de hogy pontosan melyik rendszer lesz a befutó, azt most még nehéz lenne megjósolni”

 

– zárta gondolatait.

Esély sincs a jelentős árkorrekcióra az ingatlanpiacon

0

Bár az állítás a teljes lakóingatlan piacra értendő, azonban érdemes külön-külön is megvizsgálni az új és a használt lakások szegmensét mert így világossá válik miért gondolják ezt a Four Generations Property szakértői.

Az újépítésű ingatlanok esetében a négyzetméterár már átlépte az 1,5 milliós lélektani határt. De vajon miért kerül ennyibe egy ekkora lakótér megépítése? Nézzük a legfontosabb tételeket, amikkel a fejlesztőknek számolniuk kell a tervezéskor:

A telek vételára. Több esetben van bontási, és/vagy régészeti költség, ha korábban ipari jellegű tevékenység zajlott a telken, akkor talajszennyezettségi mentesítés, geodéziai vizsgálat, talajmechanikai vizsgálatok, foghíjtelek esetében a szomszéd épület statikai vizsgálata, telekalakítási költség. Sok esetben – főleg nagyobb lakásszám esetén – vállalásokat kell tenni különböző infrastrukturális jellegű fejlesztésekre, vagy utat, közművek, intézmények fejlesztéséhez kell hozzájárulni jelentős összeggel.

 

Építész, gépész tervezés, engedélyeztetés költsége, ügyvédi költség, marketing költség, értékesítési költség, kivitelezési költség, menedzsment költség, adó és járulék költségek, banki és/vagy finanszírozási költségek, adminisztratív költség, egyéb humán erőforrás költség, előre nem látható költségekre tartalék. Végül de nem utolsó sorban ott van a profit, amely szintén a vételár része és ami kiemelt szerepet játszik a drágulásban.

 

Ugyanis a beruházók profitelvárása láthatóan nem igazodik a mostani háborús és inflációs helyzethez és változatlanul a még békeidőkben kalkulált nyereséget akarják realizálni a lakásokon. Így az elszabadult építőipari alapanyag és üzemanyag árakat továbbá a megnövekedett munkaerő költségeket is 100%-ban áthárítják a vevőkre. Mindez a köztudott és törvényszerű együttmozgás okán a használt lakások árszintjére is hatással van. Így ott sem várható csökkenés, sőt inkább emelkedés mert ez a szegmens jóval közelebbe van a megfizethető kategóriához, mint az újépítésűeké.

Persze ott van a most felkapott energetikai mutatók kérdése, azonban ez az egész piacot nem, csak egyes ingatlan típusok árát fogja befolyásolni és azt is csak egy rövid ideig. Igen, csak egy rövid ideig mert bőven lesznek olyanok, akik a rezsitakarékos rendszerek beárazódását illetve az abból adódó drágulást már nem tudják (vagy nem akarják) megfizetni. Így aztán a rosszabb energetikai mutatójú lakásokhoz és házakhoz vissza fog térni a kereslet, ami végső soron itt is árnövekedést fog eredményezni.

 

Azoknak, akik töredékére akarják redukálni az ingatlanok jelenlegi és jövőbeni túlárazódását a Four Generations Property SE szolgáltatását kell igénybe venniük. Amelynek segítségével csupán 20% saját tőkével és hitel felvétele nélkül is tudunk befektetési ingatlanokat venni, garantált 50%-os illetékkedvezmény mellett és akár állami támogatás felhasználásával. Sőt ez a cég, amely megteremtette az eszközt és folyamatosan biztosítja a lehetőséget a befektetésre, jóváírja számunkra a teljes ügyvédi munkadíjat, a földhivatali ügyintézés díját, és az értékbecslés díját is.

 

 

 

Borítókép: fourgenprop

Tombol a nyár az ingatlan- és hitelpiacon is

0
Tombol a nyár az ingatlan- és hitelpiacon is

A Duna House közreadja havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB) és jelzáloghitel előrejelzését, amely szerint 2022 júliusában, országosan 8 978 lakóingatlan cserélt tulajdonost, valamint 110 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.

 

Tovább folytatódott a nyár az ingatlanpiacon, az extrém szabadságolási időszak és a változó gazdasági és társadalmi környezet erős visszaesést jelentett a tranzakciók számában.

2022 júliusában a Duna House által becsült 8 978 adásvétel az előző hónaphoz képest 17%, az előző év hasonló időszakához képest 20%-kal gyengébb forgalmat mutat. Utoljára ehhez hasonló alacsony aktivitást a járvány sújtotta 2020-as év májusában tapasztaltak a szakemberek.

A rezsicsökkentés változásának bejelentése és a továbbra is emelkedő kamatkörnyezet miatti várakozás lassította a piacot, a múlt héten bejelentett kormányzati döntések (5%-os lakásáfa, CSOK és Babaváró folytatása) azonban hosszabb távon erősíthetik a piaci aktivitást a szakemberek szerint.

 

A jelzáloghitel-piacon is elkezdődött a csökkenő tendencia.

 

A Duna House Pénzügyek becslése alapján 2022 júliusában 110 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott, ami 17%-os csökkenés mutat a tavaly júliusi 132,6 milliárd forintos tényadathoz képest, az idei júniusi becsléshez képest pedig szintén 8%-os elmaradásban van.

A zöldhitel kifutása és az emelkedő kamatkörnyezet miatt a jelzáloghitel piacon továbbra is csökkenő volumenre számítanak a szakemberek a következő hónapokban.

 

forrás: dh.hu

borítókép: DLX MEDIA

Ingatlan bérbeadással passzív jövedelem

0
ingatlan bérbeadása

A magyar lakosság körében a legismertebb passzív jövedelemforrás a lakásbérbeadás – állapította meg a Profession.hu állásportál felmérésében. Az online felmérést idén májusban készítették a passzív jövedelem elterjedtségéről és a tevékenység motivációiról, a 18-75 éves internetezők köréből a reprezentatív kutatásba 1000 embert vontak be.

A felmérésből kiderül, hogy a magyar felnőtt lakosság 52 százaléka nem ismeri a passzív jövedelem fogalmát, bár a definíció tisztázását követően a megkérdezettek háromnegyede már ismert ilyen bevételi formákat.

A válaszadók 67 százaléka számára a lakásbérbeadás volt a legismertebb, a pénzügyi befektetéseket 46 százalék, a tőzsdét 43 százalék, a saját internetes vállalkozást 41 százalék azonosította passzív bevételt generáló lehetőségként.

 

Forrás: Unsplash

 

A felmérés szerint a passzív jövedelmi forrásokat ismerők 25 százaléka profitál saját passzív jövedelméből. A teljes online elérhető lakosságra vetítve nagyságrendileg 1,2 millió ember van az országban, aki rendelkezik a fizetése melletti extra bevétellel.

Többségüknek pénzügyi befektetéseik vannak (kötvény, értékpapír), amelyet az ingatlan-bérbeadás követ. A harmadik helyen holtversenyben áll a kriptovaluta-bányászat és -kereskedelem, illetve az MLM (multi-level marketing) típusú ügynöki tevékenység.

A közlemény rámutat: bár a passzív bevétel megszerzése sok esetben nem igényel komolyabb előképzettséget, a passzív jövedelemmel nem rendelkezők 83 százaléka nem is tervezi, hogy a közeljövőben belevág ilyen célból valamilyen tevékenységbe.

A passzív jövedelemmel tervezők motivációja szerteágazó a felmérés szerint. A válaszadók 42 százaléka több szabadidőt remél tőle hosszú távon, 37 százalékuk rugalmasabb időbeosztást, míg csaknem azonos arányban vannak azok, akik szórakoztató tevékenységet látnak benne.

A passzív jövedelemre vágyók több mint fele még nem tudja, mire használná a passzív bevételéből származó összeget. Ezzel szemben 31 százalékuk nyugdíjkiegészítés céljából vágna bele a tevékenységbe, a megkérdezettek közel negyede szeretné hosszú távon kiváltani az aktív jövedelmi forrását – olvasható a Profession.hu közleményében.

 

forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek: 

 

borítókép: Towfiqu barbhuiya // Unsplash 

Ingatlanpiaci elemzés a rezsicsökkentés módosítása után

0
Ingatlanpiaci elemzés 2022

Leskó Zoltán, ingatlanértékesítő és pénzügyi közvetítő szerint jelenleg óriási a bizonytalanság az ingatlanpiacon. Ez a következő hónapokban valószínűleg még tovább fog fokozódni. Ingatlanpiaci elemzés közérthetően – nézzük meg, hogy a rezsicsökkentés eltörlésének, módosításának illetve a kata szigorításának hatására mi várható a közeljövőben. 

 

Csökkenő ingatlanárak?

 

– Az elmúlt 2-3 évben egyre feljebb kúsztak a négyzetméter árak, ami a közelmúltban mérsékelten ugyan, de valamelyest normalizálódni látszik. A következő hónapokban további csökkenésre számíthatunk.

Ugyanakkor a vevők továbbra sincsenek könnyű helyzetben – egyszer csak azon kapták magukat, hogy egy rendkívül labilis gazdasági környezetben kell túlélniük. Ennek az lett az eredménye, hogy akár még a foglaló letétele után is visszaléptek a vásárlástól.

Az infláció hatására, annak ellensúlyozása érdekében a jegybanki alapkamat a 2022-es évben közel a duplájára emelkedett, jelenleg 10% körül jár.

Emiatt a hitelfelvétel is nehézkessé vált, a törlesztőrészletek az egekbe szöktek. Aki teheti, most inkább elhalasztja a vásárlást. Április-májusra – elsősorban az orosz-ukrán háború hatására – 35%-kal csökkent az érdeklődés az eladó ingatlanok iránt, ami a májusi-júniusi időszakra már körülbelül 50%-os visszaesést jelent a keresletben – kezdte Leskó Zoltán.

Mindezek fényében az eladók kénytelenek lesznek lejjebb tornászni az árakat, ha valóban szeretnék értékesíteni ingatlanjukat.

 

Alacsonyabb fogyasztású ingatlanok

 

– Biztos vagyok benne, hogy a kifejezetten kedvezőtlen energetikai besorolású ingatlanok iránt megcsappan majd a kereslet – ezek a házak, lakások most gyakorlatilag eladhatatlanná válnak.

 

tiny house
Jed Owen // Unsplash

 

Az adásvételeknek eddig is kötelező eleme volt az energetikai tanúsítvány megléte, amit most már jobban meg fognak nézni a vásárlók, és ennek tükrében mérlegelnek. A korszerűbb, energiatakarékosabb, alacsonyabb fogyasztású ingatlanoknál minden bizonnyal megnő az érdeklődés – mondta a szakember. 

 

Nagy alapterületű házak értékesítése

 

– A tanácsom az, hogy egyetlen percig se várjunk!

Azt viszont tudnunk kell, hogy ezt már csak jóval a korábban reálisnak számító ár alatt tehetjük meg. Ha viszont húzzuk-halasztjuk a dolgot, az értékesítésre már csak a válság lecsengése után, becslésem szerint 1,5-2 év múlva lesz lehetőségünk.

Ha a nagy alapterület magas áram- és gázfogyasztással párosul, esélyes, hogy most jó időre beragad a piacon az ingatlanunk.

 

Ingatlanpiaci elemzés – Új építésű ingatlanok

 

A 2021 októberében bevezetett zöld hitel miatt tömegesen épültek, és kerültek eladásra új építésű ingatlanok. A 200+100 milliárd forintnyi keret azonban nemrég kimerült, így megszűnt ez a kedvező lehetőség. Az elkeserítő gazdasági helyzet a beruházóknak sem kedvez. A jegybanki alapkamat és az alapanyag árak emelkedése jelentősen visszafogta az építkezések számát. 

 

új építésű ingatlanokkal
Naomi Hébert on Unsplash

 

Igénybe vehető állami támogatások

 

– Az egészen biztos, hogy a népszerű családtámogatások jövőre is elérhetőek lesznek, sőt, a keret növekedni fog. Például a babaváró az idei 91 milliárdról 175 milliárdra kúszik fel. A tervek szerint a lakástámogatások összesen több mint 491 milliárd forintot tesznek majd ki a 2023-as évben.

Ez 30%-kal több mint amit idén szánt erre a célra a kormány. Ugyan az otthonteremtési támogatásokra már megvan az elkülönített összeg a 2023-as költségvetésben, azt még nem lehet tudni, hogy ezek milyen formában, milyen feltételekkel fognak megvalósulni.

Visszakanyarodva az előző témához, többek között ez is közrejátszik abban, hogy a vásárlók mellett a beruházók szintén kivárnak az új építésű ingatlanoknál, hiszen nem tudják, milyen típusú házakra, lakásokra lesz kereslet – részletezte az ingatlanértékesítő. 

 

Ingatlan korszerűsítés

 

Építkezés helyett inkább a meglévő ingatlanok korszerűsítésén, energiahatékonysági fejlesztésén (például hőszigetelés, napelem felszerelése) van most a fókusz.

Sokan olyan gyors, olcsónak hitt megoldásokat keresnek, mint a (kisméretű) cserépkályha, ami azonban hosszú távon nem feltétlenül célravezető.

Előbb-utóbb a szén és a fa ára is tovább fog emelkedni. Inkább a szigetelést és a nyílászárók állapotát javasolt megvizsgálni, azokat korszerűsíteni, megakadályozva a hőveszteséget.

 

Zöld energia, napelem a megoldás?

 

A napelem ára az új építésű ingatlanok árával – és az elektronikai alkatrészek hiányával – párhuzamosan emelkedett.

 

A napelem ára
Watt A Lot on Unsplash

 

Ugyanakkor még mindig költséghatékony alternatívának bizonyul, akárcsak a többi megújuló energiaforrást támogató rendszer (például a hőszivattyú).

Az ilyen jellegű beruházások megtérülési ideje most hatványozottan növekedni fog. Már egy 9000 forintos havi villanyszámla felett érdemes elgondolkodni a napelem felszereltetésén.

 

Az albérletpiac átalakulása 

 

Nem lesz ritka eset, hogy egy bérlő felmondja a szerződést a magas fenntartási költségekre hivatkozva, például egy elektromos fűtéssel rendelkező lakásnál. Elmúlnak azok az idők, amikor több egyetemista együtt vesz ki egy nagyobb méretű ingatlant, hiszen úgy biztosan túllépnék a kormány által meghatározott „normál” fogyasztást.

Várhatóan a kisebb, korszerűbb valamint a távfűtéses lakások lesznek keresettek a piacon.

Akárcsak 20 évvel ezelőtt Németországban, a távfűtéses panelek ismét az olcsó lakhatás legnépszerűbb alternatívájává válnak.

Akik az elszálló árak és az extrém magas törlesztőrészletek miatt nem tudnak saját ingatlant vásárolni, azok közül sokan – minimum a gazdasági helyzet stabilizálódásáig – albérletbe kényszerülnek. Ez azzal fog járni, hogy az 1-2 éve folyamatosan növekedő bérleti díjak vélhetően tovább emelkednek – foglalta össze Leskó Zoltán. 

 

 

kapcsolódó

 

borítókép: Nick Night // Unsplash 

30 százalékkal csökkenhet az energiafelhasználás

0

Az újrahasznosított üveg ipari felhasználása évente közel 320 tonnával csökkentheti bolygónk szén-dioxid kibocsátását, ami összesen 34 500 kWh energiának felel meg. Az üveg végtelenszer újrahasznosítható anyagában rejlő lehetőségeket építészeti és energetikai innovációk sora használja fel a 2030-as klímavédelmi direktívák eléréséhez – ezt a sort pedig magyar szabadalom is gazdagítja. Gutai Mátyás építész vízháza a falaiban áramló vízzel egy egyedülálló hőtartó megoldást vezet be a fenntartható építészet eszköztárába.

 

Az üveg a gazdaság minden területén jelen van a csomagolóipartól kezdve az autó- és építőiparon át az energetika, a gyógyszeripar és a telekommunikáció területéig. A fenntartható energiaszektor napelemeinek felületei, a szélturbinák üvegszálai, az optikai kábelek mellett pedig atomipar is használ különleges összetételű üveget a műszaki berendezéseiben.

A síküveg globális piacának egyik mozgatórugója az építőipar, amely a világ szén-dioxid kibocsátásának mintegy 40 százalékáért felel.

Az intelligens, vagy „okosüveg’” megjelenése számtalan előnnyel jár a fenntartható építészet és energetika szempontjából.

A Glass for Europe megbízásából készült, 2021-es kutatásból kiderül, hogy 2030-ra az európai épületek 30 százalékkal kevesebb energiát használnának fel, ha nagyteljesítményű üveg borítaná őket. 

 

„Az intelligens üveghomlokzatú épületekben kevésbé van szükség a légkondicionálók használatára. Ez egy, a hagyományos üvegnél jóval energia- és költséghatékonyabb megoldás. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a tervezők az energetikai előírások betartása mellett tervezhetnek üvegfelületekben bővelkedő épületeket” – tette hozzá Ferenci Péter, a Szilikátipari Tudományos Egyesület üveg szakosztályának elnöke, a Tungsram korábbi fejlesztési vezetője.

 

Az üveg és a víz hőtartó képességét használja fel Gutai Mátyás egyedülálló építészeti szabadalma. A „vízház” üvegből készült oldalfalai, padlója és mennyezete is vízzel vannak töltve, így a falak külső és belső rétege, illetve a dupla üvegfelületek között is áramlik a víz.

A Kecskeméten 10 m2 területen felépített modell energiatakarékos, ökologikus, hiszen a szilárd részek újrahasznosíthatóak, a víz pedig bontás után visszakerül a természetbe. 

Fenntartható építészeti megoldásokon nem csak egyedi tervezők, de a világ legnagyobb üveggyártói is dolgoznak, mint a Guardian Glass és a Saint-Gobain, akik a melléktermékek újrahasznosításával, valamint az üvegtörmelék gyártási folyamatokba való újrafelhasználásával csökkentik ökológiai lábnyomukat.

A Saint-Gobain termékei jelenleg 30 %-ban újrahasznosított üvegből készülnek, amely 11 %-a cég saját feldolgozóüzemeiből származik. A Guardian Glass olyan intelligens üveg bevonatokat fejleszt, amelyek segítik az épület hőtartó funkcióit, ezáltal hozzájárulnak az épületek zöld tanúsítványainak megszerzéséhez, mint a Leadership in Energy and Environmental Design (LEED), a Living Building Challenge és a WELL Building Standard. 

 

Évente 110 ezer tonna visszaforgatásra alkalmas üveghulladék keletkezik Magyarországon, ennek jelenleg körülbelül 35 %-át tudják újrahasznosítani. Több innovatív hazai kezdeményezés is foglalkozik az üvegcserép újrahasznosításával.

A debreceni Energocell például 100%-ban újrahasznosított üvegből készít üveghab granulátumot, amely egy, az épületek aljzat hőszigetelésénél használható környezetbarát hőszigetelő anyag.

A magyar tulajdonú, orosházi székhelyű Re-Glass Kft. pedig egy új, okosüzemként működő automata szabályozórendszer révén tette lehetővé a szennyezett lakossági csomagolóüvegek feldolgozását is. A vállalat helyi hulladékkezelőktől vásárol üveghulladékot, az ebből készült újrahasznosított anyag 90%-át pedig az orosházi öblösüveggyár használja alapanyagként. A Re-Glass Kft. évente mintegy 25 ezer tonna sík- és öblösüveg-hulladék feldolgozására képes. 

 

 

Az ENSZ 2021-es döntése nyomán az idei év az Üveg Nemzetközi Éve.

A szakmai év magyarországi társszervezője, a Bohus-Lugossy Alapítvány, kiemelt céljának tekinti az üveg alapú technológiák és az újrahasznosítás innovációinak népszerűsítését, valamint szerepének hangsúlyozását fenntartható jövőnk megteremtésében.

 

Kapcsolódó cikkek: 

 

Tartalommarketing szolgáltatásaink: